MZ Club túra a 13. és 14. napon, Túrazáró Post 2
Először a napok számokban:
A két nap alatt megtett km: 490 km
Eddigi össz: 2821 km
Aztán szóban:
Vasárnap Siófokon, ágyban ébredve olyan nehezen indult a nap, mint még soha! Kutyául fáradt voltam, hiszen a szervezetem észrevevé, hogy ágyban alszik, és látá, hogy ez jó…. 🙂 Aztán végül fél 10 körül csak sikerült felkelni, majd pedig egy igazi, hazai, kiadós reggeli után neki is fogtam pakolni. Indulás előtt még megnéztem a partot, ahol anyumék egy hétig fürödtek a Balatonban (sajna el kellett könyvelnem, ho gy én most nem tudok már fürödni a Balatonban is (még) egyet), és elindultam Écsre, a Nerbi túrára.
A több, mint 100 km-es úton csak úgy peregtek a kilométerek, a gépezet jól belejött a közel 100-as tempóba. Sajnos hiába siettem, a viharfelhők egyre csak gyűltek felettem, mígnem kb 10 km-rel a cél előtt nedves aszfaltra értem, és megjött a ritka jellegzetes eső szag is. Párszáz méter, és már szemerkélt is az eső, hatalmas, nagyot csípő szemekben. Ennyire tán még sose csípett. Aztán egyre csak erősödött ez a csípés, mígenm már hangosan kopogott is a sisakomon, és hoppá….. Hát ez nem is csak eső, ez kérem jég! Na, gyorsan meg is álltam egy buszmegállóban, addigra már kissé elázva, 7,5 km-re a céltól. A buszmegben vagy háromnegyed órát biztos eltöltöttem, közbe hatalmas villámok csapkodtak, a víz pedig úgy ömlött, mintha dézsából öntötték volna. Nagy szerencse volt, hogy megálltam. Bár, amikor a tőlem kb 50 méterre lévő oszlopba csapott a villám, akkor volt egy kis aggodalom. Aztán motorosok érkeztek, a közeli benzinkútról, ahol úgy tűnt, hogy eláll az eső, és továbbindultak, a vesztükre… Így aztán már 3an toporogtunk ott a fedett buszmegben, várva a felhőszakadás végét, és egyik sarokból a másikba húzódva a kissé lyukas tetejű buszmegben.
Végre elállt az eső, így mindhárman tovább indultunk… Ismét csak vesztünkre, ugyanis kb 1 km-rel arrébb a felhőszakadás még javában tombolt. Az úton lévő hatalmas pocsolyák kerülgetése után ráadásul jókora vízátfolyások is voltak, amikbe hiába mentem bele nagyon óvatosan, a szembejövő autós nyakig öntött sárral… Ekkor már szinte mindegy volt, a szakadó esőben már a dzsekim sem bírta tovább (eddig minden esőt szárazon megúszott, de ezt nem bírta), és átázott. A buszmegben állva még azon gondolkodtam, hogy átvegyem-e a vízálló motoros gatyát, de ugye akkor már úgy tűnt vége az esőnek. Nos, ekkor pedig már teljesen mindegy volt.. 🙂
A csapathoz megérkezve beállítottam hót vízesen, majd kaptam is szerencsére egy kis szárazruhát. Fincsi és jóóó meleg Halászlé elfogyasztása után pedig amikor már tényleg elállt azu eső, és kisütött a nap, akkor mind a 19 motorral elindultunk megnézni a Cseszneki várat és a Ravazdi kilátót, izgalmas, zegzugos és erdei utakon közlekedve. Mondani sem kell, hogy ugye az ilyen erdei utakon olykor sártenger van, amiken motorral közlekedni olyan mint jégen motorozni. 🙂 Az izgalmas csúszkálások persze nyakig öntötték a gépet sárral, de nem baj, ilyen élmény sem volt sok eddig, nagyon jó volt (így esés nélkül meg pláne)! 🙂 Alaposan beterítettük kék füsttel a tájat, keltettünk hatalmast feltűnést az indulásoknál a nagy dübörgéssel, és a településeken áthaladva a nagy csapatban motorozással. Leírhatatlan élmények ezek egy kívülálló számára, ezeket át KELL élni!
Visszaérve Nerbiék udvarára hirtelen nagy sziszegésekben nyíltak a sörök, alakult a tábortűz a csülökpörkölt és a halászlé melegítésére, és egy másik a szalonnasütők örömére. Kezdetét is vette a nagy társasági élet, sörözés, borozás, egyeseknek pálinkázás, cseresznyeborozás, a hangult fokozására, és a motorok szomszédságában egészen éjjel 2-ig ment a bugriskodás, beszélgetés a lehető legjobb hangulatban! 🙂
A meghalt sátramat még előző nap anyuméknál hagytam, így ide már sátor nélkül érkeztem, és ezért Nerbi egy töfantasztikusan jó fekhelyett biztosított a nappalijuk kihúzható kanapéján! Még egy éjszaka igazi ágyon! 🙂 Bódottá'!
Másnap reggel már 9 óra körül feléledt a nép, pakolásztunk, kávéztunk, majd irány a Pannonhalmi apátság, ahová Augusztus 20 alkalmából ingyen be lehet menni! Sőt, még körbevezetést is kaptunk, szívva a tudást magunkba Magyarország és az apátság történelméről. A nagy séta során még a kilátóba is felmentünk, jókat beszélgetve a séta során.
Nerbiékhez visszatérve mindenki cihelődött, közben a maradék kaják elpuszításával is foglalkozva. A felmálházás után pedig kis csoportokban elindult a bagázs, ki Kaposvár felé, ki Győr felé, stb.. Mi 5-en Győr irányába indultunk, hogy majd Budapest környékén feloszoljon a banda. Nekem sajnos Győrött, Pandagyíktól elbúcsúzás közben egy gyenge kis fékezés következtében elszállt a hátsó fékem.. A probléma ugyan még orvosolható lett volna, de ott és akkor nem volt kedvem a kb 1 órás szereléshez, inkább mentünk tovább Budapestenek, bízva benne, hogy nem lesz eső, és így tökéletesen elég az első fék + motorfék megoldás (általában így szoktam fékezni). Hátsó fék vészfékezéskor és esőben szokott dolgozni, így nagyobb követési távolságot tartva gondoltam nem fog problémát okozni hiánya.
Nem is okozott! 🙂 Több mint 260 km megtétele után, este 8 óra táján megérkeztem Egerbe, haza, fülig érő szájjal, ugyanakkor "vissza akarok menni" érzéssel! Érkezéskor rögtön útba is ejtettem Szacsesz cimborámat egy kis élmény cserére, meg egy kis szívfájdításra, amiért nem jött a Nerbi-túrára, aztán pedig otthon egy hatalmas adag fincsi vacsora, nameg híradó nézés, hogy micsoda viharok pusztítottak az országban aznap… Hálistennek mindet megúsztam!
A tüzijáték után nemsokkal viszont kidőltem, mint akit fejbevágtak..
Végül a túra zárószava:
Megcsináltam! Egy álmom vált valóra ezzel a túrával. Minden vágyam volt, hogy a tengerparton motorozhassak, naplementében, és ez többszörösen is valóra vált (najó, az álmomban volt egy utasom is, de az most más tészta :)). Csodálatos élményekkel gazdagodtam az elmúlt 2 hét alatt, rengeteg emberrel, kultúrával, szokással, tájjal, várossal ismerkedtem meg, egy könyvnyi élménnyel lettem több, gazdagabb. Nem volt egy olcsó mulatság, de mindenképpen megérte!
Köszönöm mindenkinek a bíztató szavakat, a komment bejegyzéseket, azt, hogy elolvastátok írásaimat; továbbá Lacinak a kölcsönt (nélküle nem sikerülhetett volna! :)); Szacsesznek a géppemmel foglalkozást, és a kölcsön alkatrészeket; az index.hu-s Horvátországos fórumosoknak a tippeket; Nerbinek az MZs túra tökéletes megszervezését; egyszóval mindenkinek minden segítséget, és azt, hogy a blogom olvasásával ott voltatok ti is lélekben! 🙂
A teljes túra számokban:
Megtett kilométerek: 2821 km
Időtartam: Augusztus 7-20-ig, 14 nap, 13 éjszaka
Összköltség: kb 95 000 Ft
Ebből benzinköltség: 35 000 Ft (pontosan 123 liter üzemanyag)
Teljes úton átlagfogyasztás: 4,35 l/100 km
GrafUr – 2007.08.21. – 21:40