Hónap szerinti archívum: augusztus 2012


Szuperzöld ország: Szlovénia 2

Valamiért sajnos az emailben írt blogpostokat most nem jelenítette meg a rendszer, így némi késéssel, immáron itthonról pótlom a túrás bejegyzéseket:

Azt hiszem, hogy eddigi életem egyik legdurvább 2 hetén vagyok túl: munkahelyen egy projekt beteljesedése és a külföldi kiküldetés nehezítette a napokat, azon kívül pedig egy esküvő és egy Eger-Budapest, Budapest-Győr oda-vissza hurcolkodás egy ócska, bérelt utánfutóval. (Egerben Jónástól NE!)

Na, hát ebben a hajtásban kezdtünk el kedvesemmel először Horvátországban, majd Szlovéniában lastminute szállásokat nézni, hogy mindezt kipihenhessük. Az előző kudarc után nem sok reménnyel, de a bled.si oldalon lévő olcsó privát szállásokban még bíztam, hogy 2 főre csak lesz szabad helyük. Még azt kellett kitalálni, hogy meddig maradjunk, aztán a harmadik privát szállással próbálkozás be is jött!


Felszerelés pakkba rakva, motor felpakkolva

Bledtől pár kilométerre sikerült lefoglalni egy kiváló, konyhával ellátott szállást, 2 főre, 17 euró/fő/nap áron, 6 éjszakára. Úgy gondoltuk, hogy remek lehetőség lesz ez a környék megismerésére. –És mivel ez elsősorban túrabeszámolós blog, ezért mindenképpen úgy gondoltam, hogy nem halogatva, telefonon pötyögve, ingyen wifin elküldve írok egy beszámolót, mint régen.. —

Egy apró bibi volt ezzel a Bleddel: Budapestről 500 km, szlovén autópálya nélkül (hegyekbe meg ugye nem pályázunk). Gondoltuk egy egész napra elnyújtva ezt a távot, nem lehet gond, de végül csak 11 óra magasságában sikerült elindulni pénteken, rekkenő hőségben, mindketten kicsit betegen (torokgyulladás).

A Magyar szakaszra még volt autópálya matricánk, így az gyorsan ment, bár a határig az életünket is eluntuk… A határhoz közeledve bekapcsoltam a GPSt, és onnantól vakon az ő utasításait követtük. Nem tudom, hogy biztosan jól tettük-e: kezdésnek ő Horvátországba hozott minket, majd csak jópár kilométer után tértünk át Szlovéniába, és ráadásul a hegyeket csak messziről néztük, így kissé unalmas is volt. Sebaj, már tudjuk, hogy visszafele merre NE menjünk..

Beérve a hegyekbe az egyre szebb tájak kárpótoltak minket, és mivel az autópályázással órákat javítottunk a GPS által kalkulált időn, ezert kb 100 kmenként megálltunk. Hol tankolni, hol boltban még több folyadekot venni, vagy épp csak a határnál árnyékban hűsölni, nameg telefonálni.

Sisakban tükröződős, pihengetős, nyújtózkodós Potyautasoktól megválás

A hőség ellenére is megőriztük jókedvünk, amit még az az alattomos darázs sem tudott elvenni, amelyik épp a kb századik körforgalom előtt átcsípett a farmeron. (Közvetlenül a térdvédő fölött) Rögtön megálltunk, és a motor oldalából már vettem is elő a bekészített CalciumSandozt, amit víz nélkül azonnal elszopogattam. Így nagy baj nem lett, csak egy nagy, viszkető folt a lábamon.

Bledbe megérkezve aztán elfeledtünk minden bajt: mesés látvány! Az út eleve úgy ereszkedik le a tóhoz, hogy annak végen csak a rengeteg, csillogó vizet látni, a partra leérve pedig az óriási hegyeket. Ami pedig minket meglepett (sehol nem írtak és sehol nem láttuk fotókon): rengetegen fürödtek benne. A vízhómérsékletet mi is lecsekkoltuk, és igazan meglepő volt, hogy kellemes, meleg volt. Így a parton heverészés közben el is határoztuk, hogy másnap égésznap strandolás!

Nagy nehezen búcsúztunk a naplemente fényeiben úszó tótól, majd elfoglaltuk a 4km-re, Bohinjska Belaban levő szállásunkat. Gyors vacsi, kidőlés, nagy alvás után másnap 11 korul sikerült a tóhoz eljutnunk, és fürödnünk a lenyűgöző tájú környezetben. Amikor az úszkálást meguntuk, sétáltunk egyet-egyet a tó partján, két részletben kis híján körbejárva azt. Alig volt olyan szakasza, ahol ne lett volna tele strandolókkal, így végképp fura, hogy eddig erről miért nem tudtunk.. Estefele még szereztünk vasárnapra kaját és kenyeret, majd vissza a szállásra, ami után meg itt is sétáltunk egy jót.

Strandolás, séta, strandolás, séta... Elviselhető kombó :) Tipikus Szlovén főút: egyszercsak leszűkül az út Macskás környék

Ez a Bohinjska Bela egy óriási sziklafal lábánál elterülő apartman falu. Itt szinte minden ház óriási, és komolyan mondom, hogy közel minden második apartman. Ezeknek a tizede sincs fent neten, máskülönben megtaláltam volna…

Vasárnapra esőt mondtak, amire készülve is egész napos piheigetest tűztünk ki célul. Be is jött, gyógyulgattunk sokat, és internetes radarképeken figyelgettük a felhők mozgását. Amint egy kis rés támadt a pajzson, felkerekedtünk, és bejártuk az egész környéket gyalog. Gyönyörű helyek vannak itt, hihetetlen helyekre épített apartmanokkal, na meg egy eldugott kis hasadékban lévő vízesés. Mindenből árad a nyugalom. Ez kellett most nekünk.


Sáta után egy jót vacsoráztunk a panoráma étkezőben, majd elkezdtük tervezgetni a holnapi napot: Postojnai cseppkőbarlang, Predjamai vár lesz a holnapi menü, alaposan szerpentinesre válogatott útvonallal, és ha bírjuk még, akkor Pirani tengerpartozással. A beszámoló hamarosan folytatódik, addig is a túra szokás szerint számokban:

Eddig megtett km: 520 km
Átlagfogyasztás: 5.9l (oldaldobozokkal, kajakkal, ketten)


Másnapi útvonal tervezés borral, GPS-szel, GoogleMaps-szel, térképpel és körömlakkal 🙂