Nos, újra itthon. 4 nap alatt kb 800 km-nyi motorozás után mondom ezt.
Igen, a címből kitalálható, hogy idén is elmentem a Tour De Hongrie -ra, idén is kísérő motorosnak. Lássuk napi bontásban:
Július 21, Hétfő, 0. nap:
Azaz egy nappal a Tour előtt még elmentem kedvesemhez, Mezőberénybe (170 km). Reggel a motor még csupán csavarra bontva pihengetett Szacsesz mester asztalán, így volt izgalom az indulással, bőven. Délben blokk összerakás, kb 3-5 óra között blokk beszerelés, aztán tesztelés, összepakolás, és háromnegyed 8-kor indultam -a GPS szerinti- 2 óra 45 perces útnak. A hideg nyári éjszakában kellett ám a thermo bélés, és végén a nyélgáz is, így 2 óra 20 perc lett belőle, 2 megállással együtt. Viszont az utak…… Kriminális! Kisköre-Abádszalók-Kunhegyes-Mezőtúr stb útvonalon olyan kátyúkat kellett a sötétedésbe kerülgetni, hogy néhol 40-ig kellett lelassítsak. Így is egyszer sikerült kishíján lerepülni a motorról egy hirtelen hupli miatt. Életveszélyes útszakasz, óvakodjatok tőle!
Július 22, Kedd, 1. nap:
Reggel kezdésnek esővel indult a nap. Kedvesem pedig éppen ezen a napon ült fel először mögém a motorra, sok-sok kérlelés, és próbálkozás után. Esőben. Persze, hogy ilyen napon esnie kell. De szerencsére nem volt gond. A kezdeti félelmeket a Gyomaendrődre vezető úton nagyjából sikerült legyőzni, a rossz idő ellenére is (a vízet úgyis én fogtam 🙂 ). Ezt követően elfoglaltuk a szállásunkat (Hársfa hotel nagggggyon jóóóó! 2ágyas kellemes, fürdőszobás-kádas szoba, Dréher sörözős kaja, LEGJOBB!). Eső persze továbbra is esett, és a verseny startjának közeledtével csak fokozódott. Innen már nem volt vissza út, meg is kaptam a feladatomat: Az egyik bíróval fogva a mezőnyt a polgármester tekerése mögött 1 körig, aztán pedig néha 1-1 kört futni a bíróval. A motor teljes terhelésen volt, de jól helytállt az eső ellenére is, tettünk így 40 km-t kb.
Este még hazaszaladtunk kedvesemékhez meleg ruháért, mert rossz kilátások voltak az időre.
Július 23, Szerda, 2. nap:
Reggel 6 óra. Kemény, mi? Ekkor kellett kelni a 7 órás induláshoz, ugyanis a verseny következő szakasza Balmazújvárosból indult, Gyomaendrődtől 120 km-re. Onnan még 180 km-es etap várt ránk és a mezőnyre, Sátoraljaújhelyig. Ütős, mindez ESŐBEN. Reggel 7kor konvojban, ami minket, a három motorost az első 10 kilométeren elhagyott. Innentől megállások, térképnézegetések, és eltévelyedések árán, 140 km-t megtéve sikerült eljutni a 120 km-re lévő starthoz. Kajálás után tankolás, és már következett is a rajt. Végre újra a régi posztban: pálya biztosítóként. Megyek a rendőrmotorosok mögött, integetem le én is az autókat, és ha valamelyik hülyén áll meg (nagyon kilóg, veszélyes helyen van, stbstb), azt síppal és zászlóval jelzem a bicikliseknek. Szeretjük ezt a melót, de ez sem volt az igazi esőben. Pláne úgy nem, hogy a mezőny fele "eltévedt" a táv első felében. Valahol egy rendőr rossz irányba irányította a szökevényektől leszakadt mezőnyt, így kísérőstől (mi), és száz valahány bringással, kísérőautóssal együtt rossz irányba mentünk 5 km-en át. Amikor kiderült a dolog, hátraarc a mezőnnyel szemben, és a kaotikus leállítás miatt hirtelen megálltak a bicajosok, amiből hatalmas, 30 fős bukás és egy kulcscsonttörés lett. Igazság szerint itt mindenki hibázott. A rendőrök, és a szervezők is (főképp), amiért nem állították meg a bicajosokat piros zászlóval, annak rendje és módja szerint. Ehelyett kaotikus forgolódás a keskeny úton, bicajosok össze-vissza, és tájékozatlan mezőny. "Most akkor megy a verseny?" kérdésekkel bombáztak, de nekem még csak rádióm sem volt, nekem csak a veszélyekre kell felhívnom a figyelmet. Na, ezek után újabb óriási hiba következett: A két-három csapatra szakadt mezőnyt Rakamaz előtt megállították, hogy újrainduljon a verseny. Fejetlenség, és komolytalanság következett, ugyanis a biciklisek nem foglalkoztak a bíró sípszavával, aminek én ittam meg a levét a megfeszített idegek miatt.
Mindenesetre az útvonal több, mint gyönyörű volt. Álom szép! Bmazújváros – Hajdúnánás – Tiszalök – Tokaj – Abaújszántó – Vizsoly – Zsujta – Kéked – Hollóháza – Filekháza – Pálháza – Széphalom – Sátoraljaújhely. Eső révén lassú tempóban mentem, de bátra ajánlom ezt csapatni vágyó motorosknak!
Július 24, Csütörtök, 3. nap:
Sajnos ezen a napon el kellett válnunk a csapattól, és hazatérni, ezért már előző nap megkaptuk az eltankolt benzin költségeket, és délelőtt összepakoltunk, és kedvesemmel motorra ülve hazaindultunk. Napsütés, jó idő, végre, ezt vártuk, és még több mint 150 km állt még előttünk, benne egy Bükk-kel. Harmadik alkalom volt ez a motoron kettesben, és az eddigi eső, éjszaka (eső+éjszaka) kombók után a nagy oldalszél következett. Egyenesben bedőlni,szembejövő kamionoknál kapaszkodni. Kemény kis betörés volt ez barátnőmnek a motoron. Miskolcnál úgy döntöttünk nem kell több oldalszél és nagy forgalom (3-as út), vállalunk inkább kanyarokat a Bükkön át, ahol viszont újabb eső várt ránk. Ez se volt kis élmény. A felújított Lillafüred – Felsőtárkány úton sok helyen volt vízátmosás miatti kavics és avar az úton, úgyhogy a lehető legóvatosabban motorozva inkább a táj szépségében csodálkoztunk és a felhőbe burkolt hegytetőkön. Esőben is ajánlott útvonal!
Most motor mosás, rendberakás, pakolás, és irány Erdély, Augusztus elsején az MZ Clubbal!
