Hónap szerinti archívum: február 2009


BEINDULT! – ETZ Tuning Project #3.

…És igen, beindult újra avasparipa! Igaz már nem most, hanem múlt vasárnap került sor végre a beröffentésre.

Miután felraktam a karbit, hiába próbáltam beindítani, levegő szívócső nélkül, csakúgy egy szabad karburátorral nem volt hajlandó beindulni a gép. Gondolom ilyenkor nincs elég szívás, nincs elég folytás a karburátoron ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű üzemanyagot szívja fel a főfúvóka apró nyílásán keresztül. Most viszont sikerült szereznem egy minden bizonnyal megfelelő levegő csövet.
A vaterán keresgéltem elsősorban Bambi ötlete alapján autó fűtéscsöveket. Kisvártatva viszont ráakadtam erre a piactéren:

Ez ugyan nem fűtéscső, hanem Skoda Favorit levegő szívócső, aminek nagyobbik átmérője éppen jó a karburátorra, a kisebbik pedig jóval nagyobb a szívászaj-tompító nyílásánál, így abba jól bele tud szorulni. No, hát vasárnap nagy szerelésre nem volt időm, épp csak Bpestre indulás előtt, zakóban ugrottam be a géphez, rápróbáltam a csövet (kiderült, hogy tökéletes hozzá), meg ha már ott voltam, akkor az új kormányvégeket is.
Különösebb megfontolás nélkül rúgtam rá egyet, csakúgy, mondván: "úgysem fog beindulni". Erre a gép pöcc-röff, már járt is. Lelkesen reagált a gázra (hidegen!), és még alapjárat is volt. A beindításra viszont annyira nem voltam felkészülve, hogy a garázsajtó ki sem volt nyitva, így a garázst pár másodperc alatt sűrű köd szerű füst borította el, szóval a túlélés reményében ki kellett menekülnöm, a gépet leállítva. 

Időhiány miatt sajnos csak ennyire futotta a tesztelés, bár legszívesebben ott maradtam volna Egerben. Ezen a hétvégén jóformán a motor miatt NEM megyek haza, mert tudom jól, hogy ha haza mennék, csak azzal foglalkoznék… Most viszont házikat kell csinálni, úgyhogy kénytelen vagyok várni még 1-2 hetet a teszteléssel……… ALIG VÁROM MÁR!


Baj van, baj! – MZ ETZ Tuning project #2 9

Az előző post folytatásaként jelentem: Fent van a tuning karbi az MZn! … Legalábbis ami ahenger felőli csatlakozást (és az eddigi problémát) jelenti. Bevált a hőlégfúvós technika, bravúros dolgokat lehet művelni a hő segítségével a gumi alkatrészekkel! Egy kis hőlégfúvózás (óvatosan, mert el is olvadhat), és csak úgy rácuppan a benzincső a karbira. Aaaa szívócsonk felé nem volt ennyire egyszerű a helyzet, mert a fél motor lebontása után is még egy óra győzködés volt, míg igazán felment, viszont az biztos, hogy nem fog falsot szívni… 🙂

Na, a probléma csak ez után jött: Szintén hőlégfúvó segítségével megpróbáltam rágyömöszölni a légszűrőház felé csatlakozó gumicsövet, viszont itt nem kis átmérő differenciát kellene áthidalni… Az eredeti karburátor csatlakozó átmérője 50 mm volt, viszont ez most 63 mm… A gumi pedig nem volt hajlandó 13 mm-t nyúlni átmérőben, pedig én mindent megpróbáltam.


Kiszerelve a gumicső így néz ki:

A baloldali részének külső átmérője éppen 63 mm, tehát ekkorára kellene kitágítani ezt a marha vastag gumit… esélytelen! A garázsból feljőve órákhosszat csak mindenféle motorok és autók légszűrő szívócsöveit nézegettem, nameg sportlégszűrő megoldásokat (direktszűrővel meg lehetne úszni, de nem akarok kétszeres fogyasztást..), de nem találtam semmi megoldást ezidáig.

Ismét kérném, hogy ha bárkinek van valami ötlete a probléma megoldására, ne tartsa magában! Az új karbi légszűrőház felé menő átmérője 63 mm, míg a légszűrőház nyílása 50 mm, amibe egy 46 mm belső átmérőjű cső csatlakozik (fentebbi képen)… Van valakinek ötlete, hogyan lehetne megoldani ezt a gondot?


Kisnyugdíjas Bonnie és Clyde magyar módra 2

Bankrablás, autós üldözés, többszörösen csavart cselekményszál, túszejtés, helikopteres követés, stbstb.. Kevés olyan _sikeres_ magyar akciófilmet lehetne mondani, amik maradéktalanul tartalmazzák ezt a felsorolást úgy, hogy közben egy bravúros jellemfejlődést láthatunk tökéletes képekkel és zenei összhanggal, megható történettel. (ja, és a legtöbb helyen vígjátéknak van beállítva, holott szerintem attól messze van)

A legtöbb magyar akciófilm elkanyarodik inkább a játékfilm vagy a vígjáték irányába, és bár általában azok is szórakoztatóak, viszont kevés az, aminek tényleges üzenete van, és ami az elejétől a végéig leköti a nézőt. Na, a Konyec pont ilyen. Ismét csak jobb híján kerestem valamit egy Budapest-Eger távra, és már Füzesabonynál rendkívül kellemeset csalódtam, amikor véget ért a film (1 óra 40 perc).
A film kezdetén egyszerre több szálon indul a történet, és egészen az első félóráig teljesen zavaros a néző számára. Nem tudjuk mi a lényeg, mit kell figyelni, miről van szó, de idővel nagyon szépen körvonalazódik két páros párhuzamos története. Rabló-pandúr párosokról van szó. Nem véletlen a postom címe: A történet tulajdonképpen egy Bonnie és Klaid hasonmás, de nem akárhogy!

A sztori elején egy elkeseredett nyugdíjas házaspárt mutat be a film, akik már a villanyszámlájukat sem tudják fizetni, ezért sötétben élnek, és a behajtó már az asszony gyémánt fülbevalójáért jön. Ekkor borul a bili, és ez lesz az „utolsó csekk a pohárban”. Nem véletlen az idézőjel, a bevezető animációból idéztem, ami ötletességével máris megfogja a nézőt (bár akkor még nem érti 🙂 ).

A történetről nem szeretnék többet elárulni, mert már így is lehet többet mondtam a kelleténél. A lényeg, hogy az utolsó percig vannak bravúros csavarások. Időzítésüket és kivitelezésüket tekintve se lehetnének jobbak: amikor már könnyeznék a meghatódottságtól, akkor jön csak a boldogító feloldozás. Pont akkor és pont úgy, ahogy kell, egyszerűen tökéletesen!
Ami nem tetszett az egyedül a film címe (igen, már megint). Egyszerűen semmit mondó (bár ok, van benne utalás), és túl egyszerű, túl komikus a film jellegéhez képest. Hetekkel ezelőtt megnézhettem volna már ezt a filmet, és eddig egyedül a nem túl tetszetős filmcím miatt nem tettem. A „Konyec” cím számomra egy már unalomig látott szereplőgárdás játékfilmet sugallt, amihez hetek óta nem volt kedvem (Bár "Az utolsó csekk a tengerben" alcím egymagában egészen jó lenne). Viszont ha tudtam volna, hogy  korántsem egy játékfilmről van szó, hanem egy tartalmas akciófilmről, hát bizony előbb is megnéztem volna. Arról nem is beszélve, hogy a filmcím a szokásos magyarfilm-szereplőgárdát sugallja, ezzel szemben egy rendkívül tehetséges fiatal (Schell Judit, Schmeid Zoltán), és szintén kiváló idős négyesből áll (Keres Emil, Földi Teri). Nem mondom, nagyon jók a szokásos magyarfilmesek (pl: Pindroch Csaba, Badár Sándor, Mucsi Zoltán, stbstb), de néha meg lehet tőle csömörleni… Ez van! A készítők helyében én találóbbnak tartottam volna valami komolyabb utalást tartalmazó, esetleg kicsit rejtélyes címet, mint például: "A Szélmadár” (szegény csajka, hüpphüpp), vagy "A 13. nyugdíj legendája", vagy tudomisén…  Semmiképpen sem vettem volna poénra a címadást!

Zárásul az ajánlásom mellett még megjegyzem, hogy szerintem a film gyönyörűen tükrözi a magyar valóságot sok tekintetben, van erős és jó üzenete, amit finoman, nem amerikaiasan az ember szájába is ad. Abban biztos vagyok, hogy ennél jobb Bonnie és Clyde-ot még sohasem láttam, és abban is, hogy ez a mozi belopta magát a kedvenc magyar filmjeim dobogójára! Bátran ajánlom mindenkinek!!!!!!