Kategória szerinti archívum: MZ Tuning Project


Börzsöny túra – Bejáratás 2

Végre vége lett az egyetemi tartós hajszának, a rövid és néha
tarthatatlan határidőnek… Vége a szorgalmi időszaknak és a pótlási
hétnek,végre most kezdődik a vizsgaidőszak, aminek örülök. Ilyenkor
magamnak oszthatom be az időmet, és van X vizsgám, amikor csak erre az
X vizsgára kell tanulni, semmi másra, és mégcsak
házikat/jegyzőkönyveket sem kell leadni. Csak az az egy tárgy, ami
éppen fontos.

Frissen mosva :)

No, hát ennek fényében engedtem meg magamnak, hogy
a mai napot egy az egybe elmotorozzam. Tegnap este lementem a géphez,
és egy órán keresztül nyalogattam, simogattam, törölgettem és szépítgettem, majd éjszakára még ponyvát is kapott, nehogy egy csepp víz is érje.
Aztán ma délben érkezett apum Budapestre az MZjével, azzal a céllal, hogy végre újra együtt motorozunk egy kicsit. Rögtön indultunk is, a terv a Börzsöny felderítése volt, ami nekem már régóta érő álmom, ami most végre beteljesült. Rengeteget néztem a Diósjenő-Kemenece útvonalat térképen, meg a Dunakanyar Keleti oldalára is kíváncsi voltam már régóta.


Nagyobb térképre váltás

Így indultunk neki Vác irányába, amit rögtön a Megyeri hídnál el is gombáztunk, mert egy táblát elbambultunk, így rögtön rá kellett kanyarodni a hídra.. Sebaj, legalább ezen is végigmotoroztunk, ezáltal oda-vissza. Másodjára támadva Vácot, szépen elkerültük a kettes úton (ahogy terveztük), innen már meg sem álltunk Diósjenőig. Itt is érzésből próbáltunk közlekedni, aminek az lett a vége, hogy amikor már elfogyott az út alólunk, akkor megálltunk, és elővettük a GPS-t, hogy pontosítson. Nem is tévedtünk sokat, épp csak 2 utcával voltunk arrébb a Kemence felé vezető erdei úttól. Érdekes, hogy nincs kitáblázva sehol sem.

Amikor elfogyott az út Diósjenőn...Zöld háttérrel (Diósjenőn)

Az út erdei részénél viszont egy nagy behajtani tilos tábla, és "Erdei magánút" felirat ijesztett meg minket. Megálltunk tanakodni, mi legyen, és közben elhúzott mellettünk 1-2 autó is… Félreálltunk megnézni a térképet, hogy merre mehetnénk másfelé, mert azért tilosba mégse kéne… Térkép nézegetés közben egyszercsak nagy dübörgést hallunk, "motor jön!" … "azaz motorok jönnek" … " sok motor!". Majd pedig mint a filmekben, kezdtek áradni a csillogóbbnál csillogóbb bazinagy chopperek (legalább 30 db), integetve, némelyik dudálva, némelyik pedig a riasztóját csipogtatva… A hangzavar nekünk szólt, az út szélén álló két motorosnak, így hát reagálva a kedves fogadtatásra, rögtön csapódtunk is hozzájuk, és utánuk eredve a tilosba, csodálatos vidékekre jutottunk el. (De kár, hogy nem tudok menet közben fotózni… Olyan jó lenne valahogy ilyenkor!)

Eszméletlenül szép ez az útvonal!!! Mindenhol gyönyörű zöld dombok, így nem rohantunk, hanem inkább gyönyörködtünk a tájban. Átérve Kemencére, eredeti tervek szerint nem a Duna kanyar felé, hanem jobbra fordulva, Északnak jöttünk volna, viszont a motoros sereg balra fordult, így velük tartottunk mi is. Jól szervezett banda volt, rengeteg Árpárdsávos zászlóval, és Nagymagyarország motívumokkal (lehet, hogy a Gój motorosok voltak azok?!?!). A rengeteg motor látványa, az óriási csapat feelingje miatt gondolkodás nélkül mentünk velük jó darabig, de a dübörgő sereg csak megállás nélkül áradt, nem álltak meg sehol sem… A Duna kanyart meglátva nekem elállt a lélegzetem is, és apummal úgy döntöttünk, hogy lecsatlakozunk, és kicsit megállunk gyönyörködni.

"Zebegény Beach""Zebegény Beach"

Jobb helyen meg sem állhattunk volna, Zebegény magasságában egy "Beach" jelegű partszakasznál sikerült megállnunk, ahol igazi Balaton/tenger part hangulat volt, csak jóval kevesebb emberrel. Az óriási szélnek köszönhetően hullámok mosták homokos/kavicsos partot, a kiépített padoknál sétálva néhol gyerekek álltal összegyűjtött kagylók pihengettek, meg pár család sütkérezett, lábat lógatott a homokon.

"Zebegény Beach" "Zebegény Beach"

A legutóbbi Karinapos túrán kóstolgattuk ezt a vidéket, de akkor nem nagyon jártunk a Duna parton (szerencsére :D), ezt viszont most alaposan bepótoltuk… Gyönyörű!
A térképet megnézve megállapodtunk abban, hogy innen ismét Rétság felé véve az irányt, Balassagyarmat fel megyünk tovább, onnan pedig Salgótarján majd Sirok irányába haza.

Útközben még párszor megálltunk a tájban gyönyörködni, és néha fotózkodi. (mint pl a Visegrádi várral a háttérben). Rétság felé már rutinból ment a dolog, Balassagyarmat viszont még apumnak is új vidék volt. Itt már újra éhesek voltunk, úgyhogy valami olcsó étkezési lehetőséget keresve a belvásorban bukkantunk rá egy hamburgeresre… Jobbat nem is találhattunk volna! 550 Ft-ért akkora hamburgert adnak ott, hogy alig bírtuk megenni, pedig éhség az volt bőven. Alaposan meg volt pakolva gombával, zöldséggel, sajjtal, jó nagy darab husival.Az út menti padokon kényelmesen ücsörögve mindmegettük, majd haladtunk tovább az ország napsütötte vidkei felé. Ahogy haladtunk Salgótarján felé, egyre napfényesebb részre értünk (gyk: egyre több volt a lebarnult nép), de a 22-es út elkerülte a várost.

Visegráddal a háttérben Visegráddal a háttérbenVisegráddal a háttérben

Bátonyterenyénél rátértünk a 23-as útra, majd pedig Mátraballánál el is hagytuk, a 24-es felé, és végre elérkeztünk az egyik nagy kedvenchez, Sirokba.
Az a helyzet, hogy egyre több híres motoros részét ismerem meg az országnak, és egyre jobban azt gondolom, hogy a siroki kanyargós 24-es út a legjobb… Még ha a minősége most sokat is romlott az elmúlt 1-2 évben, akkoris ez szerintem az ország legjobb motoros útvonala, és szorosan mögötte a pár éve felújított Felsőtárkány-Lillafüred. Mindkettő Eger környéki út persze, de akkor sem csak az elfgultság beszél belőlem, hiszen jópár közkedvelt útvonalat bemotoroztam már az országban.

Sajnos a siroki úton drasztikusan megnőtt a kátyúk száma az elmúlt 1 évben, viszont ésszel közlekedve továbbra is nagyon élvezetes útvonal. Hazafelé jövet ez tette fel igazán az i-re a pontot… Börzsönyben és Dunakanyarban gyönyörködtünk, Sirok környékén pedig örömmotorozásban kitörve csapattunk egy jót! Ilyenkor imádom ezt az országot! 🙂

Végezetül pedig újra a régi, kényelemes helyén pihenhet (ha csak egy éjszakát is) a motorom. Igaz, régi helyét az új dobozzal már egy kicsit kinőtte:

a régi helyén

(A tuning projecttel kapcsolatos tapasztalatokról pedig majd a következő postban, hamarosan.. ez már így is túl hosszú!)


MZ ETZ Tuning Project – Hűazannya!

Nos, megtörtént! Múlthét kedden elhoztam a vasat Bambitól, cserélt, 300-as hengerrel, új hátsó kerékcsapággyal, új lánccal, új főtengely-szimmeringgel, riasztóval stbtsb…
Bejáratós a kicsike, nagyon óvatosan közlekedek vele azóta is, és az utóbbi egy hét alatt végre belekerült 100 kilométer. Igaz, mindez 90%-ban városban (ezért csak ennyi).

Első mozdulattól is érezhető volt, hogy jóval erősebb lett a gép, viszont valami fondorlatos módon érzetre most mégtöbbet kapott. Főleg így városban, többször is kopogott, és fuldokoltt, úgy, mint amikor túl nagy volt a főfúvóka. Igaz, talán azért, mert most jóval kisebb gázzal jártam, egyrészt a bejáratás miatt, másrészt nem igényelte. De tényleg. Nagy gáznál nem szokott fuldokolni, viszont most szó nélkül gyorsult ki 90-ig úgy, hogy egyszer sem kért negyed gáznál nagyobbat!!!
Megdöbbentő volt, hogy milyen kis gázzal volt hajlandó gyorsulni, viszont ez a fuldoklás is eléggé megdöbbentett, nameg el is keserített egy kicsit. Már-már azon gondolkodtam, hogy visszacserélem a régi karbit, amit még előző hétvégén felhoztam Egerből, biztos, ami biztos alapon.
Bambi elváláskor annyit mondott, hogy nézzem meg az alapjárati fúvókát, mert kisgáznál a gép sokat kap, és erről az tehet. Nos, ezt akkor még nem is tudtam, hogy mennyire igaz!

Hétvégén viszont a neten keresve találtam pár nagyon hasznos leírást a karburátorok nemi életéről. Az egyik alaposan és részletesen írja le, elsősorban a dellorto karburátorok felépítését, beállításait, tuningját. Épp csak végiglapozgattam, ami annyira máris elég volt, hogy belássam: A karburátorok némileg bonyolultabbak, mint gondoltam! Fő rendszer, segédrendszer, alapjárati rendszer, indító rendszer, venturi cső, síktolattyú vs súber, súber bemetszés, tű alak, tű hossz és szélesség, Pilot jet, és még rengeteg dolog, amik mind befolyásolják a motor viselkedését. Mindezt tényleg csupán olvasgatás szintjén is magamba szippantottam.

A leírásból megtudtam, hogy a főfúvóka valójában csak a 3/4-ed gáznál nagyobb gáz esetén dolgozik egymagában, ez alatt folyamatosan kap a rendszer üzemanyagot az alapjárati rendszerből is. Ráadásul ezt a mennyiséget az alapjárati fúvókán kívül a levegő csavar, vagy a keverék állító csavar szabályozza. (kettő közül általában csak az egyik van a karbikon, és ez a típuson belül még kitudja mi minden függvénye) A kettő között nagy a különbség, pont ellentétesen működnek. A levegő állító csavart KIFELÉ csavarva SZEGÉNYÍTJÜK a keveréket, míg befelé csavarva dúsabb lesz. A keverék állító csavar esetében viszont befelé csavarva szegényedik, kifelé csavarva dúsul a keverék… nem mindegy! Szóval első megtudni, hogy nekünk melyik is van!
Leszaladtam a motorhoz, lefotóztam a karbit, és már meg is volt a jól eldugott csavar. Rögtön a levegő oldali toroknál volt, így ez egy levegő állító csavar. (ha a motoroldalon lett volna, akkor keverék állító csavar lett volna)

Innentől a beállítás már a szokásos, BVF karburátoroknál is megszokott: Alapjárati csavar jól becsavar (ezzel beállítva egy magas, állandó fordulatot), majd a levegő állító csavart elkezdtem kifelé tekerni. Addig tekertem, amíg a motor a legnagyobb fordulatszámot el nem érte. Amint megvolt a legjobb pörgést előídéző csavarállás, egy negyednyit visszacsavartam, majd visszaállítottam az alapjáratot, és már készen is volt.

A változás….. DÖBBENETES! Apró kézmozdulatra ugró fordulat (nagyon pörgős lett a gép!), kis gázzal is tökéletes viselkedés, a kopogás pedig elmúlt (bár még motorféknél jelentkezik). És mindemellett erősebb is lett! Nagyon tetszik a változás, negyed gázzal gyorsul a gép hibátlanul 90-ig (fölötte míg bejáratós, nem próbálom), és minden fordulatról elkezd dolgozni.

Viszont az erős füstölés még nem szűnt meg (oké,oké, bejáratós, lehet azért 🙂 ), meg gondolom ettől még a fogyasztásom sem lesz a régi… Ezért a vizsgák után végigolvasom a teljes, 34 oldalas karburátor leírást, kiokítom magam belőle, majd nekikezdek a karburátor alapos és pontos behangolására! Egy jól behangolt karbival sikerülhet visszaszorítani a fogyasztást, az erő megtartása mellett… Ezzel folytatódik majd a tuning project!

Ja, hátha másnak is hasznos, a leírások, amiket vadásztam:
http://www.scribd.com/doc/9641108/Dellorto-Manual  (ha kell valakinek, el tudom küldeni PDFben)

(a többi forrását sajnos nem találom, de ha valaki igényli, elküldhetem emailben!)


MZ ETZ Tuning Project X – 300 ccm 2

Végre elérkezett az idő (és pénz), hogy a gépet Bambihoz kivigyem, és megkezdődjön a Tuning Project új fejezete.

Sajnos az eddigi próbálkozások nem vezettek sok eredményre, a karburátor csere egy elhamarkodott és eltúlzott lépés volt. Sokkal célszerűbb lett volna (amit azóta Bambitól tudtam meg) a gyári karburátor nagyobbra fúrása. Nem is kellett volna sokkal, éppen csak egy kicsikével. De mindenek előtt a túrázóknak ajánlott tuning a motor 250-ről 300 ccm-re fúrása, ami így egy kis többlet nyomatékot kap, és szívesebben tartja az utazó tempót…

Erre került végre sor, megkapta a motor a már előre felfúrt 300-as hengert, az új, Lengyel (kétgyűrűs) dugót, és a hozzá módosított hengerfejet (ahogy a képeken látni). Ha már Bambinál volt a motor, akkor el lett intézve még pár apróság:

1, Amíg Bambi a hengert szerelte le, addig én a vaterán vásárolt Thor M303-as riasztót szereltem be. Kemény 6500 Ft volt, ami egy komplett riasztó szettet foglalt magába: központi egység, két távirányító, sziréna. "Egy másik motoros naplója" című blogban megtaláltam a beszerelés leírását, ami rémesen egyszerűnek tűnt, ezért még amikor a biciklimet ellopták, aznap leütöttem ezt a riasztót. Ma pedig beszereltem, és tényleg! Egyszerűbb, mint gondoltam! Pár forrasztás után már készen is volt, és hibátlanul működött! Zseniális!

2, A gépezet végre kapott egy valóban japán, erősített láncot, plusz még új láncvédőt a szakadt helyére. Tavaly kapta a jelenlegi Favorit láncot (Erdély túra kellős közepén kellett cserélni, mert az előző megdöglött, elkezdett szorulni), amivel azóta több mint 5000 km-t menve ismét cserélni kell, annyira kinyúlt. Most nem vacakoltam, Bambitól kaptam egy drágább, de sokkal jobb minőségűt, így bízok benne, hogy ez majd tovább bírja.

3, A már hónapok óta megvásárolt kerékcsapágyakat végre beleteszi Bambi, és remélem ezzel kicsit mérséklődik a gépezet szitálása (miután a kerekek kicentírozása, gumik kicserélése, lengőkar rendberakása, teleszkópok rendberakása, szilentek kicserélése után sem csillapodott, mostmár szinte csak ez maradt, ebben minden remény!)

4, Az új karburátorral együtt érkezett jelenség: Melegen lejjebb esik az alapjárat, ami falslevegőre engedett gyanakodni, méghozzá bemelegedés hatására érkező falslevegőre. Ezért aztán kap a gép új főtengelyszimmeringeket, biztos, ami biztos! Ha valahonnan, akkor onnan biztosan kaphatott fals levegőt, bemelegedés után.

5, Kis keresgélés után sikerült az új ZTech Túradobozhoz alátétet szerezni. Sajnos nagyon sok olyan esetről hallottam, ugyanilyen típusú, 50 literes (batár nagy) túradoboz tulajdonosoktól, hogy pár kátyú után egészen egyszerűen letört a doboz a tartóról. Nem is csoda, hiszen a rögzítése egy peremmel és egy csavarral történik, ahol a csavar mindenféle alátét nélkül pusztán a műanyagba kapaszkodik. A BME Angyalai túra során volt "szerencsém" látni, amint egyik kollégának a pontosan ugyanilyen doboza letörik a motorról, és akkor néztem, hogy a csavar, és körülötte némi műanyag a platnin maradt, tehát egész egyszerűen kiaszakadt a dobozból. Sajnos a gyártók kispórolták a fém alátétet, amit pótolva nagyban lehet növelni a doboz tartósságát! Na, hát ezt is pótoltam Bambinál, ráfért!
(Aki az én eddigi írásaim alapján vett ilyen dobozt, annak javaslom, hogy mielőbb szerezzen hozzá egy max 80 átmérőjű, kör alakú, 3-4 mm vastagságú lemezt, és cserélje ki a gyárilag hozzá adott füles csavart egy hosszabb imbuszra, majd így rögzítse a dobozt!!!!)

6, Az örökös ülés leszerelés problémát is sikerült orvosolni, ami annyit jelentett, hogy eddig az ülést rögzítő két csavarhoz semmilyen módon nem lehetett hozzáférni. Egy Szacsesz által készített doboztartó konzol készült úgy el, hogy sajnos semmilyen kulcs sem fért hozzá a 13-as anyához, mindig egy villáskulccsal kellett felülről ráfogni, és ügyetlenkedve kitekerni (még a csőkulcs sem fért el). Bambi viszont adott egy kb 2 centi hosszú anyát, ami villámcsapás szerűen megoldotta ezt a problémát. Minden megoldásra gondoltam, csak erre nem! 🙂 Egyszerű és nagyszerű! (ide majd szúrok be képet is, ha már itthon lesz a motor)

Ha minden igaz, mostanra már kész is a gép. Sajnos nem tudtam megvárni, amíg elkészül, órára kellett mennem, de holnap már azzal fogok hazajönni. Alig várom, hogy megérezzem a 300 ccm adta többlet erőt, amit majd az új láncon keresztül ad át a szinte új gumikra, új csapágyakon támaszkodva… 🙂 Na, meg persze alig várom, hogy végre majd élesben is alkalmazhassam az új riasztót!


MZ ETZ Tuning Project X

A hétvégi MZ Club + BME Angyala túra során végre kipróbálhattam a vasat 120-as fúvókával. Ez ugye azt jelenti, hogy a főfúvóka átmérője 1,2 mm, ami éppen 0,15 mm-rel kisebb(!!) mint a gyári fúvóka (ami 135-ös).

Érdekes, hogy még mindig úgy érzem, h a gép többet kap a kelleténél. Igaz, most nem nagyon volt lehetőségem gyertyaképet nézni, de hidegen egyértelműen sokat kap. A túra során nem nagyon mentünk 90-es tempó fölött, így a 0-90-ig tartományban eszméletlenül jól teljesített a gép. Bivaly gyorsulás, tetszetős (szinte nagymotor-) hang kigyorsításkor (tényleg másabb, erősebb, öblösebb!), és minden tempó jóformán minimál gázadással tartása. Ja, és ami még kifejezetten tetszett, hogy nagyjából 2500-as fordulattól képes dolgozni. Eddig ugye 2500-3000-es fordulat környékén nyélgázt rántva max megfulladt, most viszont átvált a tetszetős hangra, és elkezd dolgozni. Igaz, nem ugrik fel egyből 5000-es fordulatra, de szépen, morogva gyorsul.
Magasabb fordulat tartományba is kényelmesen kipörög, szó nélkül ki lehet húzatni 6000-es fordulatig (kicsit tovább is), viszont a mai nap tesztelve, ötödikben továbbra sem valami erős. 100 fölött továbbra is gyenge, és nem hajlandó megfelelően tovább gyorsulni.

Fogyasztást illetően sajnos még nem tudom, hogy mennyit evett a túra során, az biztos, hogy előtte tankolva (akkor még ugye 130-as fúvókával) több, mint 7 litert evett a drága… Hát, … ezt meglátva elmorzsoltam pár könnycseppet.

Még a héten futok vele egy 10-15 km-es tesztet, hogy kiderüljön mit mond a gyertyakép… Bambitól megtudva ehhez legalább 10 kilométert kellene menni, városon kívül, hogy megtudjuk igazából hogy érzi magát a gyertya az égéstérben. Addig ugyanis nem tud kiűrűlni a városi közlekedés során a kartelben, és egyéb kis helyeken leülepedett üzemanyag, ami miatt ilyenkor mindig kicsit többet kap, és így mindig hazudik a gyertyakép…

No, viszont a Tuning Project folytatódik, Pénteken viszem a gépezetet Bambihoz, és kap egy 300-as hengert. Igen, ez "csupán" 50 köbcentivel nagyobb, viszont elméletileg az általam hiányolt nyomaték többletet ez már garantálni tudja, minimális fogyasztás módosulás mellett. Minden vágyam, hogy a 90-100-as utazót felpakolva, hegyen-völgyön garantálja. Mindemellett megkapja a motor a régóta megvásárolt 4 kerékcsapágyát, meg ha már ott van, lehet átesik majd egy kisebb átnézésen is…

Így péteken kezdetét veszi az MZ ETZ Tuning Project 300. És hogy mindezt miért csinálom?!
Nos, a válasz egyszerűbb a vártnál: Nincs pénzem nagymotorra.
A nagymotor nagy ára megfizetésén túl a fenttartására sem lenne pénzem, a nagyobb gépek óriási, egy nullával nagyobb szervíz költségei miatt…. Nincs 15-20 ezer Ft-om láncra, 40-50 ezer forintom fék felújításra, vagy 30-50 ezer forintom gumira… Az erő viszont hiányzik.
Nem akarok én 150 fölött száguldozni, csak egy 100as utazót szeretnék tartani megpakolva is, meg ha neadjisten autópályára mennék (ami gyébként ellenkezik az elveimmel, de előfordulhat, h sietek valahova), akkor szeretnék tudni 130-as utazót is tartani. Oké, ez MZvel sose lesz, de legalább egy előzés erejéig legyen benne elég tartalék.
Na, hát _ezért_ tuningolok én!


Holnap… huhúúú, holnap! 2

Az előző postban leírt történet hangulata valamiért az egész hetemet megpecsételte, így sose volt igazán hangulatom semmihez. De nagyon nem. Csak ültem, néztem, és nem tudtam semmi értelmeset csinálni, hangulatom annyi volt, mint egy depressziós droidnak.

Most viszont a helyzet változott, ma ugyanis egyetem után szinte egész nap Bambinál szereltünk! 🙂 Kapott az MZ új gáz és szivató bowdeneket (vééégre!), Bambi nagyon szépen és jól megcsinálta nekem őket, meg az MZ ETZ Tuning Projecthez csinált nekem új, 120-as fúvókát, egy 165-ösből felforrasztva.

A gép jó lett, bár épp csak egy rövid tesztig (tankolásig) próbáltam ki, hiszen ma egész nap esett, végig esőben (hol szakadóban, hol kevésbé szakadóban) motoroztam.

Holnap viszont… hűű, holnap:

Első nagy találkozója lesz a BME Angyalai motoros klubnak, aminek nemrég óta tagja vagyok, így ott a helyem. Út közben viszont csapódunk Dobogókőig az MZ Club idei első (és jó idő esetén minden idők legnagyobb) túrájához. Feliratkozva több, mint 50 motor van, amiből jó idő esetén 40-45 remélhetőleg ott lesz, amihez majd még csapódik a BME Angyalai klub 18 nagymotorja! 🙂
Így megyünk majd kb 50-60 motorral egészen Dobogókőig, ahol a két csapat elválik: MZ Club megy Tinnye felé (Üvegtigris), a BME Angyalaival pedig megyünk Esztergom felé tovább, Párkány, majd egy kis Szlovákia, és a Duna túlpartján haza.

Alig várom már, ráadásul az i-re a pontot feltéve, mindezt talán szerelmemmel, végre! 🙂