Kategória szerinti archívum: Mozi


Kisnyugdíjas Bonnie és Clyde magyar módra 2

Bankrablás, autós üldözés, többszörösen csavart cselekményszál, túszejtés, helikopteres követés, stbstb.. Kevés olyan _sikeres_ magyar akciófilmet lehetne mondani, amik maradéktalanul tartalmazzák ezt a felsorolást úgy, hogy közben egy bravúros jellemfejlődést láthatunk tökéletes képekkel és zenei összhanggal, megható történettel. (ja, és a legtöbb helyen vígjátéknak van beállítva, holott szerintem attól messze van)

A legtöbb magyar akciófilm elkanyarodik inkább a játékfilm vagy a vígjáték irányába, és bár általában azok is szórakoztatóak, viszont kevés az, aminek tényleges üzenete van, és ami az elejétől a végéig leköti a nézőt. Na, a Konyec pont ilyen. Ismét csak jobb híján kerestem valamit egy Budapest-Eger távra, és már Füzesabonynál rendkívül kellemeset csalódtam, amikor véget ért a film (1 óra 40 perc).
A film kezdetén egyszerre több szálon indul a történet, és egészen az első félóráig teljesen zavaros a néző számára. Nem tudjuk mi a lényeg, mit kell figyelni, miről van szó, de idővel nagyon szépen körvonalazódik két páros párhuzamos története. Rabló-pandúr párosokról van szó. Nem véletlen a postom címe: A történet tulajdonképpen egy Bonnie és Klaid hasonmás, de nem akárhogy!

A sztori elején egy elkeseredett nyugdíjas házaspárt mutat be a film, akik már a villanyszámlájukat sem tudják fizetni, ezért sötétben élnek, és a behajtó már az asszony gyémánt fülbevalójáért jön. Ekkor borul a bili, és ez lesz az „utolsó csekk a pohárban”. Nem véletlen az idézőjel, a bevezető animációból idéztem, ami ötletességével máris megfogja a nézőt (bár akkor még nem érti 🙂 ).

A történetről nem szeretnék többet elárulni, mert már így is lehet többet mondtam a kelleténél. A lényeg, hogy az utolsó percig vannak bravúros csavarások. Időzítésüket és kivitelezésüket tekintve se lehetnének jobbak: amikor már könnyeznék a meghatódottságtól, akkor jön csak a boldogító feloldozás. Pont akkor és pont úgy, ahogy kell, egyszerűen tökéletesen!
Ami nem tetszett az egyedül a film címe (igen, már megint). Egyszerűen semmit mondó (bár ok, van benne utalás), és túl egyszerű, túl komikus a film jellegéhez képest. Hetekkel ezelőtt megnézhettem volna már ezt a filmet, és eddig egyedül a nem túl tetszetős filmcím miatt nem tettem. A „Konyec” cím számomra egy már unalomig látott szereplőgárdás játékfilmet sugallt, amihez hetek óta nem volt kedvem (Bár "Az utolsó csekk a tengerben" alcím egymagában egészen jó lenne). Viszont ha tudtam volna, hogy  korántsem egy játékfilmről van szó, hanem egy tartalmas akciófilmről, hát bizony előbb is megnéztem volna. Arról nem is beszélve, hogy a filmcím a szokásos magyarfilm-szereplőgárdát sugallja, ezzel szemben egy rendkívül tehetséges fiatal (Schell Judit, Schmeid Zoltán), és szintén kiváló idős négyesből áll (Keres Emil, Földi Teri). Nem mondom, nagyon jók a szokásos magyarfilmesek (pl: Pindroch Csaba, Badár Sándor, Mucsi Zoltán, stbstb), de néha meg lehet tőle csömörleni… Ez van! A készítők helyében én találóbbnak tartottam volna valami komolyabb utalást tartalmazó, esetleg kicsit rejtélyes címet, mint például: "A Szélmadár” (szegény csajka, hüpphüpp), vagy "A 13. nyugdíj legendája", vagy tudomisén…  Semmiképpen sem vettem volna poénra a címadást!

Zárásul az ajánlásom mellett még megjegyzem, hogy szerintem a film gyönyörűen tükrözi a magyar valóságot sok tekintetben, van erős és jó üzenete, amit finoman, nem amerikaiasan az ember szájába is ad. Abban biztos vagyok, hogy ennél jobb Bonnie és Clyde-ot még sohasem láttam, és abban is, hogy ez a mozi belopta magát a kedvenc magyar filmjeim dobogójára! Bátran ajánlom mindenkinek!!!!!!


A nap, amikor a föld megállt (2008) 2

A sok reklámáradat után kíváncsian szereztem be ezt az új mozit. Mindenképpen egy kis angolt akartam gyakorolni, ezért angol szinkronos, felirat nélküli filmet kerestem egy Budapest-Eger távolságra. Így esett a választás egy könnyed akcióra, és erre az újdonságra.
Kétes érzésekkel indítottam el, úgy gondoltam csak egy üres effektáradatot kapok, de legnagyobb meglepetésemre egy nagyon jól eltalált (bár kissé hirtelen befejezett) film kerekedett ki belőle, amelynek üzenete is tetszetős és aktuális.

Történetről csak annyit, hogy nem is lehetne aktuálisabb: az emberiség önpusztításáról és a föld pusztulásáról szól. Mi, emberek gondolkodás nélkül pusztítjuk és kizsákmányoljuk környezetünket. A környezetünk pedig segítségért kiált, és rajtunk kívül valaki más hallotta azt meg. Az egyedüli sántítás nekem a sztoriban, hogy egy másik univerzumban élő civilizációt miért érdekli, hogy a föld el fog pusztulni, és miért jön ide a világ végéről (de tényleg) megmenteni azt. Na, mindegy, a lényeg, hogy a föld segítségére sietnek, ami annyit tesz, hogy a földet meg kell szabadítani pusztító vírusától, az emberektől. Na ugye, hogy ugye?! Mond valamit, nem?
A kivitelezés ügyes, bár néhol mintha spóroltak volna az effektekkel, a képek és a színvilág tetszett, a színészi játék a mátrix neojától (Kenau Reeves) tökéletes, viszont az egész film kicsit befejezetlen. Kicsit az az érzésem, hogy volt egy keretösszeg, és ahogy a végéhez közeledtek, gyorsan befejezték a filmet. Hiányérzet gyötört a film végén (az elgondolkodás mellett), kicsit olyan esetlen a befejezés… Az addig hihető sztori elnyújtott, hihetetlen maszlagba csapott át.
Sajnos bármi mást írnék az már spoiler lenne, ezért csak azt mondom, hogy érdemes egyszer mindenképpen megnézni, és kicsit elgondolkodni az üzeneten, a lényegen, amit a film a vége előtti 10. percig kb jól át is adja. Utána kicsit elfeledteti, de érdemes felidézni!





Wanted (2008) 2

Késői órák és a holnapi koránkelés okán csupán csak pár szót írnék erről a remek kis moziról!Nem nagyzolás az angol cím, ennek tényleg nincs magyar címe, pontosabban magyarul is Wanted a címe.



Ez a film egy kicsit Equlibrium, egy kicsit Mátrix, egy kicsit Harcosok klubja, és egy kicsit nagyon ezek egyedi keveréke. A történet izgalmasra, és pörgősre sikerült, ahogy egy ilyen akciófilmnek illik. Kellemes csavarások vannak a szálakban, és még kapunk egy kis lélektani üzenetet is a végére, ami az ilyen akciófilmektől nem egészen megszokott. Kellemes meglepetés, hogy a lélektani üzenet címzettje maga a néző, az egyén, az üzenet pedig tiszta: Vedd kezedbe a sorsodat!
Ezt teszi a főszereplő is, aki egy igazi balfék, egy kisbetűs senki, tökéletes lúzer. Mind a munkájában, mind a magánéletében vesztes. Ez a személyiség formálódik át szépen lassan, nem kis küzdelem árán egy SZÖVETségnek nevezett szervezeten keresztül. Többet nem is mondok el a történetről, mert az már spoiler lenne, legyen annyi elég, hogy érdemes megnézni! A szokványos akción és izguláson túl a film még ad is valamit, ezért én felvenném az egyszer érdemes megnézni listára!



Magyar cím hiányában azonban nem mond sokat a "Wanted", a szinkronosok helyében én biztosan kitalátam volna valami hangzatos magyar címet, mint például: "A SZÖVET-ség", vagy "A sors fonala", vagy "Az élet szálai", bár inkább akciót rejtő címként: "Sorsjátszma", vagy "Kifürkészhetetlen"… najó, ez már inkább komolytalan, abba is hagyom.






Banki Meló (2008)

Ritkán szoktam film ajánlókat írni a blogba, de ez részben annak köszönhető, hogy ritkán van időm filmet nézni.
Na, most viszont hogy vége a szorgalmi időszaknak nevezett keresztre feszítésnek, végre akadt egy kis időm régi kedvenc szórakozásomnak, szenvedélyemnek, ellazítómnak: egy kis filmezésnek.
Angelus (KisGarfield) top100-as fimlistája biztosította az utóbbi idők legjobb filmnézéseim alapját, ám azokról a filmekről már nem karok írni, Angelus megtette helyettem, kívánló listába sorolva ajánlóit.








Most egy olyan film került sorra, ami új (2008-as), de mégse sokat hallottam eddig róla. Alapvetően az IMDB értékelései alapján választom ki az arra érdemes filmeket, és ez is egy az igen magasan értékeltek közül (7,5/10).
Általában szeretem a (bank)rablós filmeket a csavart cselekményszál, ötletes megoldások, és a tartós szurkolások miatt. Sok kedvenc van, legnagyobb a Confidental (Lépéselőny) fantasztikus csavarásai miatt, nemsokkal lemaradva követi az Olasz meló a akciójelenetei és a minimorissai miatt, és most úgy nézki fellép a dobogóra a "Banki meló" is.
Eleinte nem köt le nagyon, sok szálon indul a cselekmény, és kicsit nehéz is követni. Nem is baj, ennyi figyelést a készítők sem vártak el. A Szállítóból, Crankből és az Olasz Melóból megkedvelt Jason Statham-nek állati jól áll a csavart elméjű bandafőnök szerep, és az egyre nagyobb slamasztikába mászásást, és annak megoldási próbálkozását csak az koronázza meg, hogy egy igaz történettel van dolgunk!

Lehet tippelni, bankrablásról van szó, amit a '70-es években óriási botrányok, leleplezések, lemondások hada követett. Viszont ha többet mondanék, az már spoiler lenne.. 🙂 Legyen elég annyi, hogy a film bemelegítő 10 perce után feszülten figyel az ember, a végére pedig a szurkolások közti érzelmi szálakra is feszülve figyel.
Nem mondom mindent vivő alkotásnak, mert vannak jobb filmek, de annyit mondhatok, hogy a komolyabb műkedvelőknek is kellemes 2 órás kikapcsolódást nyújthat ez a kis krimi-thriller kombó! Jó szívvel ajánlom!