Hónap szerinti archívum: április 2009


Holnap… huhúúú, holnap! 2

Az előző postban leírt történet hangulata valamiért az egész hetemet megpecsételte, így sose volt igazán hangulatom semmihez. De nagyon nem. Csak ültem, néztem, és nem tudtam semmi értelmeset csinálni, hangulatom annyi volt, mint egy depressziós droidnak.

Most viszont a helyzet változott, ma ugyanis egyetem után szinte egész nap Bambinál szereltünk! 🙂 Kapott az MZ új gáz és szivató bowdeneket (vééégre!), Bambi nagyon szépen és jól megcsinálta nekem őket, meg az MZ ETZ Tuning Projecthez csinált nekem új, 120-as fúvókát, egy 165-ösből felforrasztva.

A gép jó lett, bár épp csak egy rövid tesztig (tankolásig) próbáltam ki, hiszen ma egész nap esett, végig esőben (hol szakadóban, hol kevésbé szakadóban) motoroztam.

Holnap viszont… hűű, holnap:

Első nagy találkozója lesz a BME Angyalai motoros klubnak, aminek nemrég óta tagja vagyok, így ott a helyem. Út közben viszont csapódunk Dobogókőig az MZ Club idei első (és jó idő esetén minden idők legnagyobb) túrájához. Feliratkozva több, mint 50 motor van, amiből jó idő esetén 40-45 remélhetőleg ott lesz, amihez majd még csapódik a BME Angyalai klub 18 nagymotorja! 🙂
Így megyünk majd kb 50-60 motorral egészen Dobogókőig, ahol a két csapat elválik: MZ Club megy Tinnye felé (Üvegtigris), a BME Angyalaival pedig megyünk Esztergom felé tovább, Párkány, majd egy kis Szlovákia, és a Duna túlpartján haza.

Alig várom már, ráadásul az i-re a pontot feltéve, mindezt talán szerelmemmel, végre! 🙂


Pirospont a nyóckernek 3

Hűű, azannyamindenit, de nagyon balfasz vagyok…

A kapkodás, sietés és olykor nemalvás okozta szétszórtság megmutatta a foga fehérjét. Ma, ahogy mentem fénymásoló papírért, hogy tudjam csinálni a házimat, gondoltam ránézek a motorra, és ezért nyúltam is a motoros dzsekimhez a kulcs után. Nem volt ott… Megkerestem a nadrágot, amiben voltam vasárnap, abban sem volt… A motorral vasárnap óta nem mentem sehová, szal “valahová biztos jól leraktam a kulcsot, és rá lett pakolva”. Kerestem, felforgattam mindent, de nem volt sehol sem.
Kezdtem aggódni, meg azon gondolkodni, hogy a tartalék kulcs hol is lehet. Aztán gondoltam inkább elszaladok a papírért, majd utána visszatérve higgadt fejjel tuti azonnal megtalálom. (nyilván addigra már bennem volt a para, hogy elhagytam).

Lefele menet megnéztem a  motort, és……. hát láss csodát, ott volt szépen rátéve a tanksapkára a teljes kulcscsomó! Hoppá….

Valszeg amikor hazajöttem vasárnap, siettem és fáradt voltam, és a hátsó dobozban hagyhattam a kulcsot. A motor mellett rendszeresen cigiző szomszéd pedig valszeg volt olyan rendes, hogy egy kevésbé feltűnő helyre tette, és így, 3 nap alatt is minden sértetlen maradt (a motor és a tartalma is).

Nyilván bazinagy szerencsém volt, de azért úgy érzem ez egy jópont a nyóckernek… Ott állt a gép, rajta a hozzávaló összes kulcs (kormányzárhoz, lakathoz, hátsó dobozhoz, mindenhez!), és három nappal később is sértetlenül állt ott a gép! (szip)

Mindenesetre úgy érzem az ezévi balfaszdíjat is sikerült most elnyernem….


Pilises hétvége 2

A csütörtöki Járműterv TF1 házileadás miatt most csak röviden és tömören a hétvége eseményeiről. Volt egy kis kikapcsolódás, és az egész hétvége a Pilis körül forgott.

Kezdődött a szombat egy Karinapos túrával, ahol elvonatoztunk Zebegénybe, majd onnan át gyalogoltunk a kilátót érintve NagyMarosba. Nagy úra volt, mind távban, mind szintemelkedésben, viszont feldtette velünk az, hogy szomjasak nem voltunk… 🙂 (lásd első kép + 1 méteres benzincső)

Ez még kapott egy egyméteres benzincsövet!!!! :)

MOBILLAL KÉSZÜLT! - az is rakta össze!

Aztán folytatódott a hétvége egy Pilis-gurulással, tesztelve a technikát. Erről majd később hosszabban, egyelőre legyen annyi elég, hogy a jó időre való tekintettel elgurultam, megtankolni a motort (16 litert fogyasztott az utóbbi 200 kilométeren!!!), egy icipicit lemostam (nem vittük túlzásba), majd megnéztem egy térképet, és elindultam Dobogókő felé. Sose voltam még ott, a kilátás eszméletlen! Az út viszont nem nyűgözött le, valahogy többet vártam tőle. Azt hittem lesz olyan jó, mint az Eger környéki motoros-csapatós utak (24-es, 25-ös, Felsőtárkány-Lillafüred), de egyelőre engem nem nyűgözött le.


Dobogókő környékét kicsit besétálva, felültem a motorra, és máris visszafelére vettem az irányt, egészen pontosan Tinnye felé, hogy megnézzem a filmből híres Üvegtigris büfét. Amikor már azt hittem rossz irányba megyek, megtaláltam! 🙂 Pár fotó után tovább indultam, de direkt nem a legegyértelműbb útvonalon mentem, hanem letértem Sólymár felé, ugyanis még hazafelé útbaejtettem nővéreméket a XII. kerületben. GPS és térkép nélkül, érzésből mentem, ami annyira jól sikerült, hogy egy-két "hűbanyek, hol vagyok?! No, mindegy, itt jobbra!" után a lehető legrövidebb útvonalon értem nővéremék házához……. Mostmár értem, amikor mindenki azt mondja: "eltévedni nem lehet". Direkt elkerültem a forgalmas nagy utakat, és inkább a kisutcákon közlekedtem egy belőtt irány után, és láss csodát, bejött! Ajánlom mindenkinek!

 

MZ ETZ Tuning Project #6:

Amúgy a Tuning Project még nem az igazi, a motor sokat rakoncátlankodott, van még rajta munka, amíg tökéletes lesz… Kigyorsításokkor gyakran a gyújtáshibákra utaló tüneteket produkálta (ami szinte kizárt), valamint továbbra is a "túl sokat kap" tünet volt sokszor, amikor hörgött, szenvedett, és füstölt… A gyertyakép is egyelőre ezt igazolja: fekete mint az éjszaka, de nem értem miért, hiszen már kisebb fúvóka van benne, mint a gyári BVF karburátorokban szokásos… 135-ös van azokban, most ebben pedig 130-as van. Arra számítottam, hogy a gyertyakép fehér lesz, és szegény lesz neki a keverék, de ezekszerint nem… Bár félek, hogy ezt a fekete gyertyaképet valami más okozza.. Csak még nem tudom mi?!?!


MZ ETZ Tuning Project #5 – Minden út Bambihoz vezet!

Az előző post írásakor azt gondoltam, hogy még egybejegyzés a témában, és azzal lezárul az MZ ETZ Tuning projectem… Deeee ez nem így van, most épp úgy érzem, hogy sohasem fog lezárulni! 🙂

No, történt ugyanis, hogy tegnap az egyetem mellett egy kisebb forgalmú helyen (I épület mellett) nekiálltam, és kicseréltem a főfúvókát kisebbre… Azaz csak cseréltem VOLNA, ugyanis a kölcsönfúvókák között amelyik 130-as, annak nem 1-es, hanem legalább 1,5-ös a menetemelkedése, így nem ment be a helyére! 🙁

Vasárnap pedig szeretnék a géppel egy kicsit csapatni, ezért a probléma sürgős megoldásért kiáltott. Végigtúrtam a netet, találtam vagy 4-5 helyet, ahonnan megfelelő, 130-as fúvókát tudtam volna rendelni, de mindenhonnan 1500 Ft-os postaköltséggel, igaz másnapra… Így aztán inkább kiírtam pár szübajöhető budapesti bolt címét (a GPSbe), és suli után nyakamba vettem a várost (füstölve, döcögve, szenvedve). Kezdésnek a futár motoros bolthoz mentem, akik sajnos nem tudtak segíteni (bár azért vettem egy 1 méteres benzincsövet a holnapi Karinapos túrára! – szívószál lesz 😉 :D) Így aztán átsétáltam az 50 méterrel arrébb lévő Kelemen motoralkarész bolthoz, ahola nagyon lelkes segítő srác nem tudott megfelelőt adni, viszont _ingyen_ elcserélte az én bazinagy fúvókámat egy azonos menetű, kisebb fúvókára! (ez azért jó, mert ezt fel tudom így fúrni)
A két bolt közötti szaladgálásban váltott egy motoros kolléga, akivel elkezdtem beszélgetni, és ajánlott egy Aprilia szervízközpontot, Dunakeszi mellett… Nem volt rossz ötlet, de mindenek előtt Bambit akartam felhívni, az MZk királyát, mitöbb Istenét, az MZ Club igazán lelkes, profi szerelőjét, akinél jobbat nem hordott még hátán a föld. .. Éppen ezért nem akartam az én apróságaimmal zavarni, de csak felhívtam, hogy tud-e nekem fúvókát nagyobbra dörzsárazni.

Tudott! 🙂 Méghozzá úgy, hogy nagy szeretettel fogadott is rögtön a műhelyében. A boltokat otthagyva, máris száguldottam füstölve döcögtem le hozzá a Gubacsi útra. Kis küszködés és telefonos segítség után meg is találtam, és iszonyatosan készségesen neki is állt a fúvóka dörzsárazásának. Sőt, saját készletében talált egy másik kicsit is, így egyből kettő fúvókám lett, így tudom majd még cserélni, finomhangolni.

Ha már ott voltam, mondta Bambi, hogy találjam ki, mi kell a még a géphez…. így kapott új  blokkcsavart (amit valami fondorlatos módon elhagytam), meg új (HeliCoil) menetet a jobb tükörnek, sőt még egy kis gumibakot is a berúgókarhoz, amit eddig észre sem vettem, hogy elgyepálódott… 

Visszafelé már nem pöfögve, hanem egy lelkes, pörgős és erős motorral jöttem (Bambinál a fúvókát is kicseréltem), és végre megvan az a kis tartalék erő, amiért ez az egész tuning ment.

A hatás elsőre csak nehezen érezhető, a gép ugyanúgy indul nagy gázzal, ugyanolyan jól megy, mint előtte, azzal a kölönbséggel, hogy lehet tovább is húzni a gázt, nem is kicsit! Most még, amíg a gázkart nem cserélem ki, au egyből nyélgáz húzása kicsit körülményes, viszont a hatás érezhető: dőlni kell előre elindulásokkor… 🙂
Sajnos több tapasztalat még nincs, ugyanis Bambitól egyből hazafele jöttem, és nem úgy, ahogy ésszerű lett volna, hanem úgy, hogy megint megismerjek egy szeletet a környékből (nyócker), így belegabalyodtam pár egyirányúba a sűrűjében…

A lényeg, hogy a project folytatódik: Ha minden igaz, 19-én viszem Bambihoz a gépet, fel lesz fúrva 300 köbcentire… Beszégetve Bambival jöttem rá, hogy tényleg ezzel kellett volna kezdeni, nameg mondott olyan tippeket is, amiket ha előbb tudok, akkor egészen másképpen fogok bele ebbe az egész tuning projectbe… Na, sebaj, vasárnap gurulás a Pilisben (ha túlélem a holnapi karinapos túrát), és aztán meglátjuk, hogy megy a gép!