tanulás közben bejegyzései

C vitamin és MemoLife... a tűzoltás része

Csütörtök, 8:00: T-25 óra

Hát, kérem 4 tétel maradt a végére a 25ből, de az a helyzet, hogy már az összeszámolásuknak is kétszer neki kellett futni, nem is beszélve a fent látható "T-25" bonyolult matematikai műveletek útján létrehozott eredményről. Kissé belassult az agyműködésem...
Pedig úgy érzem, hogy bírnám még, de sajnos most muszáj lefeküdnöm egy kicsit, mert ha tovább halogatom, akkor nem lesz, aki felébresszen. (Mármint kedvesem elmegy itthonról kicsit több, mint egy óra múlva, és vagy most lefekszek erre az egy órára, vagy estig az ágyra se nézek, ami hááát... nem biztos, hogy menne)

Mindenesetre azt a maradék 4 tételt már csak átlapozni fogom, és aztán jöhet a maradék két tantárgy, könnyed kis levezetésnek... Addig egy kis szem rehabilitáció.

Ön-szem-fotó... Ijesztő volt tükörbe nézni

Csütörtök, 11:30: T-21,5 óra:

Ahogy az sejthető is volt, nem sikerült az 1 órás szundi betartása.. Pontosabban, mivel képes voltam ébresztő előtt 1 perccel felébredni, megszavaztam magamnak némi hosszabbítást.. kétszer. Ráadásul a másodiknál véletlenül 11 óra helyett 21-re állítottam az ébresztőt (valszeg azt se láttam, mi van), és mégis sikerült most, 11-kor felébrednem. Ilyen se volt még; ebből is látszik, hogy van némi para.

MOst jöhet az előadás diának kinyomtatása, majd pedig a maradék tételek; tárgyak átnézése, ezúttal már kidolgozás nélkül, csak nézegetve...  Azt hiszem kissé elhatalmasodott a tűz, az oltás már szinte reménytelen; lesz a mi lesz!

 

Csütörtök, 16:30: T-16,5 óra:

Jóllakva, elégedetten ülök épp, egy pillanatnyit magamelé bámulva... Őőőő miért is?! Jaigen, nem azért mert megérdemlem, hanem mert túl az ebéden kissé lecsökkent az energiaszint. De már forr is a víz a következő, ipari mennyiségű és erősségű fekete teához, jön az utolsó felvonás.

Megvolt a próbaelőadás; és okozott is meglepetést a 12 perc rövidsége. Épp a felénél tartottam, amikor szóltak, hogy hát igazából ennyire van idő... Ezek után mintegy másfélórányi munka során sikerült a konzulensem óriási segítségével a felére faragni, ám lesz még ezzel némi simogatási munka... a további elpróbálásokról nem is beszélve, ez is a következő napirendi pont: diktafonra mondani egy itthoni próbát.

Ha ez megvolt, jön a másik két vizsgatárgy tanulása, majd cirka este 8-ra tervezek egy ágyba zuhanást, és 8 órányi masszív alvást... Reggel 4-től pedig a végső visszaszámlálás keretében egy nagy átismétlés.

Kész a tea, kezdhetjük!

 

Csütörtök, 19.15: T-13,75 óra:

Itt lenne a vége?! Küzdenék még, de már a szervezet nem hagyja... Ki-kihagy a winamp, és pislogásonként vált az óra perc mutatója. Felgyorsult volna az idő?! .. inkább csak én lassultam be. Pedig eddig ritka jól bírtam, se "pszichonátha", se gyomorbaj, csak a színtiszta küzdelem. Sőt, ma hajnali 6-ig konkrétan nem is ásítottam, és a furcsaság a dologban, hogy a délelőtt 3 órás szundi óta sem... Máskor meg majd szétesik az állkapcsom, annyit ásítozok.. Ki érti?!

A baj viszont az, hogy bizony nem értem a végére a másik két záróvizsga tárgynak. Mit végére?! Feléig se! ... Szerelés&Minőségbiztosítás című nagyszerűségből a tételek felénél járok, és hol van még a járműdiagnosztika?! ..

De NEM! Nem adom ám én fel, hát azért küzdöttem ennyit, hogy pont itt dőljek ki?! Na azt már nem, most csakazértis még ma este 8-ig (félóra, huh) végigveszem ezt a nyavalyást; alig 200 oldal van hátra (jaj)...
Könnyen lehet, hogy ez a mai utolsó bejegyzés, innentől minden perc számít, és hogy a záróvizsgán ne legyen gond, mindenképpen szükségem lesz 8 órányi alvásra, egyben... Ami után még kell egy teljes tananyag átnézés (3 óra), egy apró prezentáció csiszolás (fél óra), egy-két előadás elpróbálás (fél óra), és máris ott vagyunk, ahol a part szakad.

Te jó ég, milyen ünneplés lesz ebből, ha......

Azt hiszem ez a cím már sokat sejtet az elmúlt pár hetemről, azaz a félév zárásáról. Sajnos a félévközis (nem-vizsgás, hanem ZH-s) hőág elbukása után a kudarc sorozat nem torpant meg, hanem éppen hogy új erőre kapott.

Bár épp ma sikerült jelesre javítani a 12 kredites tárgyam vizsgáját fáradtságos és hosszadalmas munka, és egy igen kemény vizsga után, de most mégis lefelé görbül a szám. Rossz bele gondolni, hogy mi mindent elcsesztem ebben a félévben. Pedig olyan jól indult...

Az előző bejegyzésekből azt hiszem érezhető, hogy elhagyott a lendület, a lelkesedés, kedv és minden egyéb létező motiváló tényező, ami a hőtan tanulásra képes lett volna rávenni. Így aztán a közöstanulás reményében a több, mint két héttel ezelőtti, első hőtan2 vizsgám előtt minden nap 11 óra körül bementem a koliba, és Ödönnel egészen este 8-9-ig együtt tanultunk. Szépen átrágtuk magunkat  a feladatokon, bár neki nem kevés előnye volt már, hiszen ő már nem először küzdött a tárgyal, míg nekem minden új volt. Sajnos képtelen voltam magamtól az elméletet is kellő mélységgel elsajátítani, így feladatmegoldások során szépen rá kellett jöjjek mindenre. (bár ez gyakorlati szempontból talán hasznosabb is, hiszen jobban megjegyeztem azt, amire magamtól jöttem rá.)

Nos, az első vizsga, közel 3 héttel ezelőtt, csütörtökön ezek után sem sikerült... Kicsit neki keseredtem, mert utána már csak egyetlen vizsgaalkalom maradt a javításra, aminek ráadásul igen szép tétje is lett egyből. (erre a tárgyra épül a hőág2 -nem ám a hőág1-re-, így az átcsúszik fizetősbe, ha nem sikerül). Nem mondom, hogy agyon tanultam rá magam (hiszen este a koliból hazaérve már csak pihenni tudtam), de azért arra számítottam, hogy legalább a hőtan rész sikerült a "Hő és áramlástan 2" vizsgájából, így az egy héttel későbbi vizsgaalkalomra már elég lett volna pusztán áramlástanból készülni, mivel azt a részt már nem kellett volna újraírni.

No, de ez nem sikerült, így készülhettem egyszerre mindkettőből. Ekkor még a közös tanulás sem sikerült, ugyanis a koliban többen próbáltunk egyszerre megküzdeni az áramlástan rejtelmeivel, viszont mindenki már túl volt az összes típusfeladat megértésén és gyakorlásán, én meg akkor láttam nagyjából először (nem kell meglepődni, elméleti képzésünk van; miért is láttam volna feladatokat?! - de erről majd máskor...). Sajnos mindenkinek igen nagy tét volt ez az áramtan vizsga, így érthető is, hogy esetleg nem azzal akartak bajlódni, hogy nekem szájbarágják a dolgokat.
Így kicsit korábban hazajőve a koliból (volt ez hétfőn; szerdán pedig a vizsga), nekiültem és alaposan elkezdtem magam végigrágni az elméleten (ha nem kínlódtam volna ennyit, ezzel már rég végeznem kellett volna ekkorra). Kitűztem célul, azt, ami oly keveseknek sikerült eddig: második vizsgaalkalmon teljesíteni a  tárgyat.
Teljesen kívülállóknak biztosan viccesen hangzik, aki viszont már vizsgázott Sánta tanár úr, valamint Gauss tanárúr vizsgafeladatsorai fölött izzadva, az tudja, hogy milyen kihívás ez.

Másnap, kedden Orlandóval leülve kaptam a feladatokhoz egy-egy igen jó alapot biztosító gyorstalpalót. Elmagyarázta az egyes típusfeladatok megoldási menetét, nameg azt, hogy mire kell vigyázni, mire kell figyelni, mi a buktató. Szerencsére ekkor mindent meg is értettem, és ettől a pillanattól kezdve nem is tűnt olyan nehéznek ez az áramlástan. Logikusan, gondolkodás útján (és végre nem csak mechanikusan) megoldható feladatok. Tényleg könnyűnek éreztem.

Hazaérve gyakorlást terveztem, de csak kínlódás lett belőle. Este 9-re értem haza, és először az elmélet átnézését terveztem (elvégre a vizsgán elméletet is kérdeznek, aminek ugyanúgy 50%-osan teljesítettnek kell lennie), viszont itt valami elcsúszott.... 3-4 soronként belealudtam az anyagba az asztalnál ülve úgy, hogy nyakra-főre ittam az egyre erősebb fekete teákat, vagy épp próbáltam mindenféle frissítő technikával ébrenmaradni. A már régebben emlegetett "T-kick" nevű bitangerős fekete tea után például egész kellemeset szunyókáltam, gond nélkül, sajnos. Ha épp nem aludtam el, akkor ébren álmodtam mindenféle őrültséget, hol az egyenletekkel, hol nélkülük. Hajnal 3 órára olyannyira reménytelenné vált a helyzet, hogy feladtam, és egy korai kelést helyeztem kilátásba.

Ebből az lett, hogy 6-kor fel is keltem (már a vizsga napjánál járunk), és nekiültem még gyakorolni, valamint "emlékeztetőt" gyártani. Sajnos amint ez utóbbival elkészültem, ismét beütött a krach, és elkezdtem bólogatni, így inkább 9 óra felé visszafeküdtem kedvesem mellé aludni egy picit... Na, hát ebből az lett, hogy 11-ig nem is nagyon tudtam felkelni, és ekkor már indulni is kellett vizsgázni.

A vizsgára beérve beneveztem még egy energiaitalra, hiszen most teljesíteni kellett, nem számított semmi más. A teljesítéssel aztán úgy éreztem nincs is gond, a hőtan elmélet minden részét megpróbáltam leírni, viszont a 3 feladat közül csak egyet tudtam teljesen, egy másikat pedig csak elkezdeni. Éreztem, hogy kevés ez így, de itt nincs idő gondolkodni. A hőtan rész a versszerűen bemagolt elméleti levezetések és feladatok világa, ahol 50 perc van 7 feladatra (ez alapján vélem úgy, hogy jól teljesíteni csak az tud, aki bemagolja, megértés nélkül... köszi Bsc!).
No, aztán az áramtan feladatsort megkapva, az sem tűnt vészesnek, bár sajnos az elméletet nem nagyon tudtam, viszont a 3 gyakorlati példából úgy éreztem 2-t teljesen sikerült megcsinálni.

Eredményhirdetés másnap reggel volt, amikor szembesülnöm kellett a valósággal: A kapkodás és gyakorlatlanság miatt az iszonyat kevés idő alatt sajnos elég hibát vétettem ahhoz, hogy egyik rész sem sikerült. A hőtan 1 pont híján (az 50-ből), az áramlástan pedig 6 pont híján (szintén 50-ből). Na, ez az eredmény ilyenkor kellemetlen..... Utálok pár ponttal lemaradni, és miután megtekintettem a javított vizsgát, akkor utáltam csak igazán ezt a helyzetet... Apró idióta hibákat vétve úsztak el az értékes pontok, és a sok apró hiba révén jutottam oda, ahol a part szakad: "Hő és áramlástan 2 tárgyhoz tartozó Vizsgajegy eredményére Elégtelen lett beírva 2010.06.17. napon!"

Ez volt a 17. kredit, amitől ilyen fájdalmas búcsút kellett vennem ebben a félévben... A legrosszabb az az egészben, hogy nem érzem úgy, hogy ne tudtam volna ezt teljesíteni. Apró kis hibákon elcsúszva buktam el a pontokat, és ha azok a kis hibák nincsenek, akkor az idézetben is "Elégséges" lenne, legalább. Hiába, hogy képtelen voltam magamtól sokat tanulni, azt a keveset elég effektíven töltöttem, ezért úgy éreztem, értem és tudom az anyagot, és nem is tűntek nehezeknek a vizsgafeladatok. Csak ugye az idő, a gyakorlás, a rutin, és a koncentráció.... talán ezek hiányoztak ehhez az 1+6 ponthoz...

(kicsit nagyobban itt)

Ezek után viszont nem volt pihenő: csütörtök délutántól intenzíven, majd pedig péntek reggeltől mondhatom, hogy csak 4-5 órás alvás pihenőkkel, megállás nélkül készültünk Géza barátommal a mai vizsgára, amelyhez kaptunk némi házifeladatot: 20-20 darab ábra elkészítését digitálisan. Na, hát péntektől Géza jóformán ideköltözött, és reggeltől hajnalig csináltuk az ábrákat, míg végül ma hajnali 6kor befejezve, aztán pedig egy már említett, kemény vizsga után bezsebeltük az ötöst ezért a tárgyért... Ezzel lezárult a félév 17-22 állással éppenhogycsak a sikeres kreditek javára... gyalázatos!

Hát, izé... rosszul áll a széna.. Már most alkalmaznom kell a fekete teák fekete levesét, azaz a brutál koffein tartalmú T-Kicket, mert már most le-leragad a szemem... Pedig még a Járműdinamika negyedénél sem tartok, 8-tól ZH, és utána délig van házileadás szenzorikából, majd 1-ig hőtanból... Nem lesz ez így jó!

Épp csak 168 óra kellene még holnapig...

Update 0:52 :

Nagyágyú bevetve

Update 04:36:

Hát, ez kérem gyalázatos, csúfos kudarc... Föladni kényszerülök a járműdinamikát, ez így nem fog menni... Túl sok, túl bonyolult, túl teleatököm. Sokkal több időt igényelne ez a tárgy, de sajnos mindig ez húzza a rövidebbet a többi tantárggyal szemben, és így sose áldozok rá elég időt... Nagyon sok az anyag, és egyes részei nagyon felfoghatatlanok. 100-100 kérdés van Járműdinamikából és Hajtástechnikából, amelyeknek most csak a második 50-50 blokkja a feladat, de ez pont a gusztustalanabbik része. Némely kérdés egy-egy oldal töményen képletekkel vagy épp mátrixokkal teleírva, én meg azt hittem, hogy majd most a pótlási héten jól megtanulom...

Persze azt továbbra is fenntartom, hogy ha nem lett volna ennyi elcsúszott házi, talán még sikerült is volna, de ez így.... Az elméletnek a feléig jutottam el (a töredékét megjegyezve), és az agyonbonyolított lengőrendszeres számításokba bele se kóstoltam. Utálom a komplex számokat, ők is utálnak engem.

Csúfos és gyalázatos ez a vereség, 4:0-ra vezet ez a rohadt tárgy, és mostmár igazán nagyon elegem van belőle. Be akarom fejezni végre, túl akarok lenni rajta, de ezt a töménytelen maszlagot képtelen vagyok a fejembe verni. Pláne szedett-vetett jegyzetekből, hiszen a tanszéki jegyzet még a mai napig nem készült el, így nincs nyomtatott, komplett, összeszedett, tanulható anyag a tantárgy második feléhez... Ez így már megint FAIL! Pont úgy, mint szinte pontosan egy évvel ezelőtt...

Most pedig jöhet egy maratoni, reggelig tartó házi készítés... Csak bírjam koffeinnel.

Update 07:03:

Hiányzó (szenzorika) házi összecsapva, elkészült. Erre az egyre (eddigi házijaimmal szemben) egyáltalán nem leszek büszke, de eleve nem is nagyon volt miből dolgozni, rossz volt a témaválasztás is. De elkészült. Hőtan házi is ki lett javítva, viszont egyre kevesebb értelmet látok abban, hogy bemenjek Járműdinamika pótpótZH-ra... Fölösleges kapkodásnak érzem, hiszen 1 óra múlva kezdődik...