motoros bejegyzései

Van egy nálam, szezonban gyakran vissza-vissza térő téma, ez pedig a motorral munkába/suliba járás. Millió meg egy ellenérv van, hogy miért ne, és csak csupán néhány szól mellette, mégis komoly fejvakarást tud okozni...

Az ellenérvek listája bőséges:
A legelső és legegyértelműbb: ilyen benzinárak mellett nem éri meg. Ez nyilvánvaló, hiszen durván 5 literes fogyasztással a napi ~13 km is sok tud lenni, főleg, hogy valami kis kitérő hazafelé csak becsúszik, és akkor máris napi 15 az a 13. 450 Ft feletti benzinárnál ezzel szemben a valamivel olcsóbb tömegközlekedés, és a mégolcsóbb biciklizés áll, utóbbi már jelentős különbséget mutatva.

Aztán ugye ott van az amortizáció. A motorba peregnek bele a kilométerek, kopik a gumi, a hajtás, használódik el az egész jármű és a felszerelés (sisak, dzseki, kesztyű, esőruha, stb.. mind drága!), arról nem is beszélve, hogy amíg bent dolgozok, addig a motor kint, fedetlen helyen áll. 8-9 óra alatt a nap egyik oldaláról a másikig fordul, azaz konkrétan körbesüti, és eső, szél, por, minden éri. Oké, nincs cukorból, és mégiscsak erre van, de azért lássuk be, hogy nem tesz jót neki a kint állás. Sőt, még ott van az a veszély is, hogy valaki szánt szándékkal, vagy csak véletlenül, de kárt tesz benne. Eltulajdonítás ellen szerencsére elég jól be van védve (értékéhez képest arányaiban nagyobb védelem, így előbb viszik el a mellette álló, kevésbé védettet - kopp,kopp,kopp), de azért mégiscsak benne van a pakliban, hogy mi van, ha...

Aztán ott van az is, hogy reggel, hidegben, a motor bőven az üzemi hőmérséklet alatt jár, és munkába érésig (~6 km) be sincs alkalma igazán melegedni. Ilyen körülmények között nemcsak hogy többet eszik, de sokkal jobban kopik is (olajviszkozitás, ugyebár). És ha már hideg, akkor meg kell említeni a gumik alacsony tapadását is, azaz előfordulhat, hogy egy lendületesebben vett körforgalom balul sül el, és csúszok vele egyet. Hosszútávon ezt feltétlenül fel kell venni a listára, hiszen ha éveken keresztül, minden napra nézzük, akkor elég jelentős súllyal benne van a hibázás valószínűsége. Arról meg már nem is beszélve, hogy a reggel még szép idő, délutánra akár szakadó esőbe is fordulhat, ahol az útviszonyok csak fokozzák a helyzetet...

És akkor még ott a lelkiismeret is: környezetszennyezés, energiapocséklás, stbstb.. Hiszen minden nap, ilyen kis távon sokkal ésszerűbb tömegközlekedni / biciklizni, ami nem lök a levegőbe minden nap egy pici CO-t. Elvégre minden nap csak egy kicsi, épp elég kellően hosszútávon nézve.

Ennyi racionális ellenérv után jöjjön a másik oldal, ami meglehetősen sovány, és ráadásul még irracionális is.
Tehát a reggeli kérdésre, hogy miért is menjek motorral munkába a válasz:
MERT JÓ.

Nincs cicoma, nincs hab, nincs mézespuszedli: A benzin kurvadrága, a gumi és a felszerelés szintén, ezek meg még kopnak is, a motor is amortizálódik, veszélyes is, és egyáltalán nem környezettudatos, de (...) JÓ.

Kikapcsol, felold, kimossa az agyat, és levezeti a feszültséget. Még csak ha kitérő nélkül is, csak otthon-munka-otthon útvonalon, hidegben, lámpáknál vacogva, tötyögve nézzük is, akkor is csak én vagyok, az út, meg az ötvenkét lovam, a külvilág meg csak ezután jön. Nincs egymás nyakában lógás a buszon, nincs közben munkáról, és gondokon töprengés, nincs többi ember, nincs időhöz kötés, vagy ezek valamelyike miatt mérgelődés. Koncentrálás van, gázkar, és tapadás, nameg a V2 eszméletlenül gyönyörű, szívszorítóan szép hangja, ahogy a lámpától indulva 6000-ig kipörgetve váltogatok fel ötödikig, és hagyom, hogy a szélzaj elnyomjon minden belső morajlást.

Jó időben pedig.... hajh... Jó időben a kilométerórát nem nézve, a pénztárcádra nem gondolva, az órádat elfelejtve gurulsz tovább az otthon(t jelentő koli) előtt, és mész, amerre út van. Gurulás a városban, a környéken, vagy a hegyek hajkurászása a távolban, tökmindegy! Mész! Gázkar, lovak, aszfalt, V2, szél, szabadság, majd amikor már minden szemetet kifújt a szél a fejedből, hazaérsz elégedetten.

Nah, érted már? (A kérdést jelen esetben saját magamnak, saját gondolataimnak teszem fel, hogy többé ne merüljön fel a kérdés. IGEN, reggel motorral megyek munkába, ha jó idő van!)

Először számokban, az utolsó nap: 660 km,
Össz kilométer: 2629 km
Fogyasztás: 5,5 l / 100 km
Motoron töltött idő: ~11 óra

(Rövidesen sok-sok hasonlóan kellemes képpel bővülnek a korábbi posztok!!)

.. és szóban: Ez is elérkezett végül, és reggel szigorúan 7-kor kelve neki kezdtünk sátrunk bontásának, és a motorok felmálházásának. Az előző este szívünkbe zárt drága, német szomszédságunktól (benne a kedvenc "nyerítős nénivel") egy kellemes gázfröccsel vettünk búcsút fél 9-kor, aminek reméljük pont annyira örültek ők, mint amennyire mi örültünk a folyamatos nyerítve nevetésüknek hajnali fél 1-ig. :)
A reggelt viszont mégsem ez, hanem a "hazamegyünk" tudat határozta meg. Jó is volt (még egy jó kis motorozás, aztán ágyban alvás), meg nem is...
Zsomborral úgy voltunk vele, hogy még egy hét májkrémkonzerven, sátorban élve abszolúte elviselhető lenne, akár tengerparton heverve, akár járva a hegyi szerpentineket, de sajnos egyikünk se tehette meg, hogy tovább marad..

Kicsekkolás után (túl a "mennyiiii?" kérdéseken, a végösszeget hallva) rábíztunk magunkat a kicsit szeszélyes GPS-re, hogy keresztülhozzon minket az Isztria hegyein, hogy aztán Fiuménél búcsútintve a tengernek hazafelé vegyük az irányt. Ezúttal a földutak kimaradtak, helyette kellemes hegyi szerpentineket tartogatott számunkra az út, amint felkapaszkodtunk az Isztria legmagasabb hegyének hágójára (Ucka).
Nem éppen egy alpokos szerpentinezés volt ez, mivel az út minősége, és a temérdek értelmetlen sebesség korlátozás (túl sok 30-as és 40-es táblát gyártottak szerintem) nem tették lehetővé a dobozokig döntögetést, ez utóbbiról pedig már nem is beszélve. Sokszor éreztem úgy, hogy már kishíján karcolja a földet az oldaldoboz, de szerencsére mindig megúsztam.
Ezen az útszakaszon inkább a látvány, azaz a tenger látványa a távolban volt az érdekes, nameg az, ahogy aztán Icicinél a város tetejéből a tengerpartig ereszkedtünk, nameg aztán ahogy az opátikai villák között motorozva valami tengerparti fotó helyet kerestünk. Ilyet végül csak Fiumében (Rijeka) találtunk, ahol a fenti kép is készült, és ahol utolsó esélyt adva a dolognak, végre sikerült ilyen fotót is csinálnunk.

Itt még egy jót tízóraiztunk, a szokásos májkrémes zsömle formájában, majd átvergődve a városon Karlovac felé vettük az irányt, ismét hegyi utakat választva. Hol az autópálya mellett, hol alatta, hol pedig fölötte haladtunk, és mindig azt éreztem, hogy a temérdek 30-as és 40-es táblának két célja van csupán: 1) A turisták megkopasztása büntetésekkel, 2) A turisták fizetős autópályára terelése. Már csak azért is, mert a 40-es táblánál 60-al haladva majd lelöknek az útról a helyiek...

Karlovac után még volt bőven hátra, és innentől már autópályán folytattuk utunkat. Előre megnézve tudtuk, hogy mit vállalunk, azaz félre tettünk 31 kunát az, és végül pontosan ennyibe is került.
110-120-as tempót tartva a Honda alaposan megterhelve sajnos jó étvággyal fogyasztotta az olcsó(bb) horvát benzint, de jönni kellett, hogy ne késő este érjünk haza.
A határátkelőnél aztán még egy jót konzerv-ebédeltünk, miközben telefonálgattunk egy sort hazai hálózatról. Vicces volt a dologban, hogy a határon lévő pénzváltó két kitett, kényelmes székét, és asztalát "kértük kölcsön" ebédünk elfogyasztására, de amikor ezt jóváhagyta a nénike, még biztosan nem számított arra, hogy a következő pillanatban egy gázfőzőt, és konzerveket csapunk ki az asztalára.. :) Volt meglepetés.

Ekkor már pontosan tudtuk, hogy Budapesten rossz idő vár minket, és kezdtünk a tengerparti napsütéses időhöz alkalmazkodó ruházatunkat vastagítani, ahogy borult be fölöttünk az ég. Pár kilométerrel arrébb aztán az esőruhát is felvettük, biztos, ami biztos alapon, majd Budapest előtt megjött az ok is: folyamatos esőben tettük meg az utolsó 70-80 kilométert. Nem mondom, hogy hiányzott, de legalább a túra végére hagytuk a felszerelésünk masszív esőpróbáját, amit tökéletesen kiállt! Nem lettünk vizesek (az esőruha alatt), és egyik doboz, vagy csomag sem ázott be! :)

Végül ugyan rossz időben, de ezt leszámítva szinte végig ragyogó napsütésben tölthettük ezt a villággámenős 9 napot, ami felejthetetlen élmények sorával gazdagította motoros tapasztalatainkat. Hazaérve mindannyian jól belecsöppentünk a munka világába, ez a poszt ezért is váratott magára ilyen sokat..
Rövidesen képekkel gazdagítom az előző bejegyzéseket, nameg valamivel olvashatóbbá is teszem őket (ékezetek), és még várható egy elszámoló poszt is, amiben a büdzsé alakulását elemzem egy kicsit. Stay Tuned! :)

Nem szoktam mások képeivel ékeskedni, inkább csak saját fotókat rakok a saját blogomba, de ezek annyira tetszettek, hogy meg kell mutassam. Pár vicces, jópofa kép így karácsonykor:

Egy kis bevezető:
Túránk fő célja a természeti látványosságok megcsodálása, így a várakat és múzeumokat inkább csak kívülről szemléljük meg útunk során. Érintünk rengeteg természeti csodát: tengerszemet, hegyláncokat, jégbarlangot, szorosokat és hágókat, stb... A túrán a Magas Tátrát kerüljük meg Északi irányban (Lengyelországon át), majd Zakopaniban aludva egyet Délnek indulunk, és a Lipótszentmiklósnál lévő tó megcsodálása után elköszönünk a Magas Tátra Déli részétől (ekkor már teljesen körbe kerülve), majd átszeljük az Alacsony Tátrát az "Ördöglakodalma nyergen", az 1232 m-es hágón keresztül.
A Magas Tátrába nem megyünk be, így hótól, vagy fagytól nem kell tartani, ellenben érdemes lesz meleg ruhát is hozni! Senki se hagyja otthon a motoros kabát bélését, mert valószínűleg szükség lesz rá!
A Tátra túrák örök mondása: Nincs hideg idő, csak rosszul öltözött turista!

Fontos megjegyeznem, hogy a Tátrában eddig még így nem jártam, a tervet egy útikönyvre és milliónyi internetes forrásra támaszkodva állítom össze. Lehet így elsőre nem sikerül a legjobb szállás, vagy a legérdekesebb látnivaló kiválasztása, viszont ezt a túrát úgy tervezem, hogy a Tátrát együtt megismerve egy jót motorozzunk lehetőleg a legszebb helyeken. Ismerjük meg idén együtt a Tátrát, és találjuk már ott ki, hogy mit nézünk még meg jövőre! :)

Még egy pár nagyon fontos dolog:
Mivel a túra hosszú, kanyargós és a motorok számára megerőltető, ezért elengedhetetlen a motorok alapos átvizsgálása indulás előtt, nameg a nagyon jó műszaki állapota. Az MZ Clubos túrákra nem jellemző módon én most azt mondanám, hogy inkább csak 250 köbcentissel jöjjön mindenki, mert 125-össel a hegyekben valószínűleg sok bosszúság adódna.
A túra során időnkre vigyázva közösen fogunk tankolni, és minden indulás tele tankkal történik majd. Ha nem akarunk a gyönyörű tájakon rohanni, akkor ezt fontos betartanunk, mert így nem forgácsolódik szét a nézelődésre szánt szabadidőnk. 0. napon, indulás előtt kéretik teletankolni a gépeket, majd minden nap, megérkezéskor, a szállás elfoglalása után lesz lehetőség ismét teletankolni! (így reggel 9-kor már nem lesz erre gondunk)
Elengedhetetlen, hogy indulás előtt mindenki kiváltsa motorjához a ZÖLD KÁRTYÁT, ami a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás nemzetközi igazolólapja (legtöbb helyen NETEN igényelhető és postán küldik - ~3 nap!). E nélkül külföldön nem okos dolog motorozni! Továbbá mivel EU-s országba megyünk, ezért érdemes még kiváltani az EU egészségügyi biztosítási kártyát is, amit a helyi egészségbiztosítási pénztárban (vagy hogy hííjáák) lehet csináltatni.
Na, ennyi bevezető után jöjjön a részletes terv:

0. nap, 2009.08.14. Péntek
Ennek a napnak csupán a hegyekhez közelebb jutás a célja. A lényege, hogy másnap időben odaérhessünk a Dobsinai jégbarlanghoz. A dolgozó emberekre való tekintettel az indulás 17 órakkor lesz (Budapestről), így nem szükséges szabadnap kivétele! A távolságot is ennek fényében lőttem be, hiszen munka után fáradtabb az ember... Továbbá fontos szempont, hogy ne sötétben tegyük meg a szép és látványos etapokat, ezért Rimaszombaton (Rimanska Sobota) kerestem egy szállást.
A távolság csupán 170 km, így d.u. 5 órás indulással, és 1-2 tankolással is várhatóan este fél 9 magasságában megérkezünk a szállásra. Az útvonalat tekintve: Budapestet az M2-es autópályán hagynánk el, amely Vácig ingyenesen használható! (Első találkozási pontra ennek fényében még javaslatokat várnék) Ezt követően 2-es főúton tovább haladva: Rétságnál jobbra, 22-esen Balassagyarmatnál az országot elhagyva, Nagykürtösnél (Velky Krtís) A 75-ös úton Losonc felé megyünk, ahol az 50-esen folytatva útunkat megérkezünk Rimaszombatra.
Szállásunk rendkívül olcsó lesz, csupán 7 euró/fő/éj (plusz üdülési adó, vagy hogy hívják..), 4 ágyas szobákban, közös zuhanyzóval (turista rész). Lepakolás és felfrissülés után, ha a csapatnak van ereje, akkor kisétálhatunk a városba, esetleg egy étterem keresése célzattal is, ahol ehetünk egy jó adag sztrapacskát, vagy vadast knéglivel, persze csak egy jó erős fokhamgyma leves után! :)
A szálláson tudtommal van társalgó is, ahol lehet még este beszélgetni/iddogálni, de a pihenés erősen javallott a következő két nap húzós etapjai miatt! Nehéz két nap előtti pihenés lesz ez, ezért tényleg érdemes lesz korán lefeküdni.
0. nap útvonala (170 km):

Nagyobb térképre váltás

1. nap, 2009.08.15. Szombat
Frissen, fitten, kipihenve ébredünk 8 órakkor, hogy 9-kor már úton is lehessünk. Kemény egy nap lesz, sok látnivalóval.
Az 50-es úton tovább indulva Tornaljánál egy elegáns balost vészünk, majd Rozsnyó előtt ezt megismételjük, egyesenesen Dobsina felé (ami tavaly kimaradt). A barlanghoz legkésőbb délig kellene odaérni, ennek fényében sürgetve leszünk, cserébe a fagyos jégbarlangban hűsölve csodálkozhatunk a természet ezen remekművén is. (terveim szerint 9 órás indulással 11 óra előtt érünk a barlanghoz, és így a 11 órás turnussal be is tudunk majd menni - óránként indulnak csoportok).
Legrosszabb esetben a 12 órás csoporttal megyünk, és addig meglátogatjuk a tavaly megismert rendkívül tetszetős éttermet a bejárattal szemben egy sztrapacskára. (ha pedig 11 órakkor jutunk be, akkor kijövetel után rögtön :) ). A barlangban a túra útvonala 515 m (meleg ruha viselése elengedhetetlen, bent -4 fok is lesz!), a vezetés pedig kb fél óra. A belépő díj felnőttnek 7 Euró, diáknak 6.

Jóllakva és lehűlve (bár kint sem lesz melegünk) megyünk tovább Poprád felé, ahol tehetünk egy rövid kört (esetleg vásárlás céllal) a Magas Tátra lábánál fekvő városban (opcionális!). Innen ha a csapatnak van kedve (szintén opcionális), akkor egy kb 30 km-es kitérő keretében megnézhetjük a Csorba tavat. Ez az 1346 m magasan fekvő tó a leglátogatottabb tengerszem. Fotózkodás, és egy rövid séta keretében jól kiöblögethetjük a tüdőnket a friss hegyi levegővel. Innen kb 60 km-nyi hegyi út vezet az esti szállásig, ezért érdemes legkésőbb d.u. 4 óra felé tovább indulni.
Utunk a Magas Tátrát Kelet felől megkerülve, az 537-es úton folytatódik, érintve a Tátralomnic települését (ahonnan pazar kilátás nyílik a 2634m magas Lomnici csúcsra), előző megállónktól mintegy 20 kilométerre. Itt újabb fotózkodás, gyönyörködés, nézelődés, tüdő öblítés (ha temérdek időnk lenne, akkor lehetne itt egy jót libegőzni a csúcsra), majd folytatjuk a Tátra kerülést a 67-es úton. Ez egy igen kanyargós, hegyi út, érdemes hagyni rá időt, és mindenképpen sötétedés előtt végigmenni rajta. Ezért legkésőbb 6 óra magasságában érdemes elindulni Tátralomnicról, erre a kb 60 kilométeres, ám kb másfél órás etapra.
Szlovákiát elhagyva, Lengyelországba vezet ez az út, ekkor már a Magas Tátra északi vonulatainak társaságában.
Szlovák területen még tankolunk egyet (EURÓ), majd 20-30 kilométerrel arrébb, az esti órákban megérkezünk a szállásunkhoz, Zakopane-ban. Szállásunk szép faházakban lesz, remélhetőleg közel az esti belvárosi forgataghoz, ahová akár egy könnyed esti sztrapacskára helyi specialitásra (pl: Pirog, Zsurek) is le lehet ugrani. A szállás ára 50 Zlotyi lesz (3300 Ft-nak megfelelő pénzösszeg), és remélhetőlsg rendelkezésünkre áll majd valamiféle társalgó, ahol egy kellemes beszélgetésre is összeülhetünk.
Másnap mégnagyobb távot megyünk majd, ezért érdemes lesz korán lefeküdni.
A szombati nap útvonala (230 km):

Nagyobb térképre váltás

2. nap, 2009.08.16. Vasárnap
A vasárnapi nap egy kicsit keményebb lesz, mind távolság, mind kanyargás és talán hideg tekintetében. 8-kor kelve először is rácsodálkozunk az ablakból látható gyönyörű tájra, majd 9 órakkor elindulva egy kicsit még távolodunk a Tátrától Északi irányba, csak hogy Szlovákiába visszatérhessünk. Amint átértünk, rögtön visszakanyarodunk a hegyek lábaihoz, majd egy kis szerpentinezés után elérünk Lipótszentmiklósra (Liptovsky Mikulas). Ez a békés város télen felkapott síparadicsom, viszont most csak átsuhanunk rajta, hogy nemsokkal utána ismét délre fordulva megkezdhessük az Alacsony Tátra keresztül szelését!
Az Ördöglakodalma nyereg legmagasabb pontján, a hágó 1232 m-es legamagasabb pontján megállunk majd egy kicsit pihenni és nézelődni.
A látványos és izgalmas hegyi út után Breznoba érkezünk, ahol ha már elég éhesek vagyunk, ebédelhetünk kegy sztapacskányit. Avagy dönthetünk úgy is, hogy 20 km-rel nyugatabbra, Besztercebányán ebédelünk, ahol egy kellemes sétával is egybeköthetjük a jóllakást.
Ebéd közben érdemes lesz elgondolkodni a pár órával azelőtt látottakon, ugyanis az Alacsony Tátrán átkelve egy kicsit más kultúrába (így építészeti stílusba is) érkezünk. Míg Északabbra a fakitermelésen és papírgyártáson volt a hangsúly, addig a Tátra ezen oldalán inkább a bányászaté és a kohóké a fő szerep, más szokásokkal, más stílussal. Remélhetőleg tisztán látjuk majd a különbséget.
Breznóban ebédelve egy izgalmas és festői szépségű, kanyarokban gazdag hegyi úton folytathatjuk utunkat (529-es út), déli irányban Nagykürtösre érkezve. Besztercebányás étkezés esetén egy kevésbé kanyargós és látványos, ám annál haladósabb úton folytatjuk túránkat (66-os), Zólyom felé, ahol ha időnk engedi, megnézhetjük a híres várat. (jegyárakat sajnos nem sikerült kiderítenem)

Mindkét út variációnak egy a vége: érkezés Magyarországra, Balassagyarmatnál. Itt már csak egy utolsó közös tankolás keretében zajló elköszöngetés, és búcsúzás a program, majd mindenkinek irány haza, kinek-merre célszerű.

A vasárnapi nap útvonala (Brezno-i ebéd esetén; 340 km):

Nagyobb térképre váltás
Besztercebányás, Zólyom várás opció esetén (350 km):

Nagyobb térképre váltás

 

Teljes túra útvonal, egyben (715 km):

Nagyobb térképre váltás

A fényképek többsége a panoramio.com (GoogleEarth) weboldalról származnak.

Még az év elején kitettem a blog jobboldali részére két "motorozásra gyűjtök" ikont (amiből az egyik aztán átváltozik "Tandíjra gyűjtök"-re), és már akkor akartam volt írni egy kis szösszenetet arról, hogy mi is ez, de csak most pótolom:

Több honlapon is láttam már régebben "Donate me", azaz "támogatás" gombot, ami arról szól, hogy ha a kedves olvasónak tetszett az írás, vagy úgy érzi több lett a blog/weboldal megnézésével, akkor egy tetszőleges összeggel hozzájárulhat az oldal/blog fejlődéséhez. Erről van szó nálam is, ha valakinek tetszett a blogom, akkor egy számára tetszőleges összeget küldhet nekem az interneten keresztül, és ezt szolgálja ez a két gomb! Ha érdekel a dolog, és a két gomb működése, akkor klikkelj a továbbra!

Mindkét esetben a lényeg ugyanaz: az adományozó biztonságosan, és csakis az általa megadott összegben utal. Az utalás során az adományozótól nem von le a rendszer egy buznyákot sem, hiszen a Paypal esetén "kártyás vásárlás"-ként működik (ami általában minden számlatípusnál ingyenes), a másik esetben pedig egy OTP-s tranzakció, ahol az adományozottól (tőlem) vonják a 10%-ot, nem az adományozótól!

Elolvasom »

Nagyobb térképre váltás

Merész, mi? Vajon bírná az MZ?! :) 5 342 km... Mi az neki?!

Gyors kalkuláció:
5500 km-re, 4,7 l/100 km-es fogyasztással, 310 Ft-os benzinárral az üzemanyagköltség: kb 81 000 Ft (minden fölülbecsülve);
Napi átlag 260 km-t megtéve (relatíve kényelmes tempó) 21 nap, azaz 3 hét szükséges, továbbá napi 4000 Ft kaja+kemping költségekkel számolva: 84 000.
Ez így szumma 160 000 + kellene még vismajor keret is, így kb 200 ezres buli... ollé, szép álom marad! :)

Véletlenül elindítottam a Google Earth-t, így gondoltam ha már itt vagyok, elkezdek kicsit tervezgetni (tanulás helyett, ofkorz). Nem mást, mint a jövő nyári túrámat, hogy mit is kéne, hogy is kéne...
Egyelőre lesz még mit lefaragni belőle, mert kissé túlvállalós a dolog. Mind a motornak, mind nekem, mind az időmnek és sajnos a pénztárcámnak is. Valami ilyesmi terv született most meg:

Odafelé az útvonal hasonló az előzőkhöz, azaz Szlovéniát autópályamentesen átszelve irány a tenger, méghozzá Trieszt. Innen pedig végig a part mentén, átsuhanva Velencén (láttuk már :)), egészen le SanMarino-ig, ahol esetleg egy kis elidőzés, kigyönyörködve magunkat a keleti part adta látványban, majd irány a nyugati part (amit látatlanba ugyan, de szebbnek gondolok). Bár Kicsit visszafelé haladva, de Firenzét érintve, Pisa környékén kéne partot érni (legalábbis azt is megnézve), majd pedig innen csorogni Délnek a part mentén. Erősen gondolkodok, hogy esetleg a partvidéktől olykor eltávolodva inkább a csizma közepén kellene délnek csorogni, mivel Olaszország partvidéke jóval kevésbé tagolt Horvátország partjainál. Így valószínűleg kevésbé érdekes is a part mentén motorozni, mint amilyen tavaly ott volt. Na, de ezen lesz még időm tanakodni, a most felmerült tervben még Róma (és a Vatikán), majd pedig esetleg Nápoly megejtése van, ahonnan is sokak tanácsára lehet tényleg nem kéne délebbre menni. Így aztán itt egy visszaforduló, irány Észak, méghozzá egészen Genováig megnézegetve a Pisa fölött kihagyott részeket.
Na, és itt jön az a rész, ami már igen valószínűtlen, hogy bele fog férni: Genovától Északra, 100-150 km-re van a Como tó, amiről sok jót hallottam, majd pedig tőle közel ugyan ennyire, Keletre a Garda tó, amit szintén érdemes lenne körbemotorozni. (A két tengerszemet az Alpok 2000 méteres hegyláncai veszik körbe) A Garda tótól lehetne Ausztriának venni az irányt, és kis alpokozással hazajönni, avagy szinte pontosan Keletnek indulva még egy kis Velence környéki fürdőzést is meg lehetne ejteni, majd pedig a már ismert szlovéniai útvonalon hazajönni...

Na, hát ez az a terv, amitől valószínűleg már csak kevesebb jöhet szóba, több nem. :) Ez többé-kevésbé légvonalban 3800 km körül járja, amit szerintem nyugodt szívvel lehet felkerekíteni 5000 km-re. Ezt a távot két hétre lebontva csupán kényelmetlen tempóban lehetne megnézni, aminek semmi értelme, így ezt legalább 20 naposra kéne tervezni, hogy egy napi átlag 250 km-t motorozva kényelmesen be lehessen járni... Viszont így nagyot ugranak a költségek is:
Benzin költség, 4.7 literres fogyasztással (ez a max átlagban), 300 Ft-os benzinnel: 70 500 Ft
Szállások költsége, ha napi átlag 4000 Ft-ot számolunk a kempingre: 80 000 Ft... (na, de még szóbajöhet a couchsurfing.com ingyen szállás megoldás)
És akkor még nem vettünk kenyeret, és nem ettünk. (másra úgysem költök) Durván egy 170 ezer forint lenne ez így, ami bőven túlhaladja a maximumot. :(

De nem baj, van most legalább egy ötlet, amit most lehet lefaragni.. :) Bár még jóformán egy büdös buznyákom sincs. Azt tudom, hogy kb 120 ezerre kéne célozni az idei túrát, elvégre még fogalmam sincs honnan lesz meg akár csak a fele (de lesz, és kész :)).
Na, meg ez még nem is rendes terv, hiszen ez csak a GoogleEarthöt nézegetve alakult ki. Nem kérdeztem még senki véleményét ajánlott útvonalról, túratippekről, ajánlott helyekről, nem néztem még útikönyvet, szal még igencsak kezdetleges.. de van. Matek jegyem meg nem lesz, ha ezzel foglalkozok..

Nézek inkább Budapest-Bamakó Rally híreket..... :)