Címke szerinti archívum: Bledi tó környéke


Életre szóló: Észak-Olasz Dolomitok motorral – 1. rész

A következő pár bejegyzésben életünk eddigi valaha legjobb nyaralásának 9 napját próbálom meg belesűríteni, a tél hidegéből a nyár -ezúttal szintén hideg- legszebb emlékeit felidézve. Így próbálok meg itt utólag egy útinaplót összeállítani idei nagy túránkról: az Észak-Olaszország, azon belül is a Dolomitok motoros meghódításáról.

utvonal(Megj: ez csak egy “látványterv”, a valódi útvonal ettől többé-kevésbé eltért)

A terv
Évek óta dédelgetett álom volt a Dolomitok Észak-Olasz szerpentinjein motorral döntögetés, aminek még itt a blogon is akad nyoma egy-egy vadabb túraterv formájában. A pontot az i-re egy tavaly/tavaly előtt érkezett fotó tette fel, amit az egyik kolléga küldött a motorjáról, a Dolomitokból. Ekkor született meg a döntés: a régi vágyat megvalósítjuk.

Az eredeti terv úgy szólt, hogy 2 hetes túrára indulunk, és szigorúan lazára véve a pihenés jegyében. Azaz napi maximum 3-400 km, pihenőnapokat beiktatva, és kényelmes szálláson a korábbi sátras elképzelések helyett, hiszen mégiscsak ez az egyetlen lehetőség pihenni a munka hajrájában.
Ezt a tervet végül egy páromnál közbejövő munkahelyváltás rövidebbre húzta, ugyanis a 2 hétnyi motorozás álma a próbaidő révén szertefoszlott. Így szabtuk át 9 napra: szombati indulás, és egy héttel később, vasárnapi érkezés. Az pont 9, a 14 helyett. Ennek kárát egy-két pihenőnap látta, valamint a távok emelése, hogy egy napba több minden is beleférjen.

A tervet mindig az aktuálisan kinézett szálláshoz igazítottam, és a szállásokat pedig a látnivalókhoz és program ötletekhez. Első szállás így Szlovéniába, a Bledi tó partjára került kiválasztásra, utána egy Észak-Olasz szállás több napra, csillagtúrázáshoz (mindentől azonos távolságra), majd a hazaútra egy útbaeső a táv felére, Ausztriába.
Akit érdekel, az itt eléri a Dolomitok túra részletes exceles kalkulációját, és itt egy majdnem befejezett “itinert” is.



1. és 2. Nap: Irány Bled, és csobbanás a tóban
Míg párom keményen dolgozott az indulás előtti napon is, addig én már szabadságon össze is tudtam pakolni a szombati induláshoz. Reggel ugyan némileg kapkodva, de nem túl korán elindultunk, Ausztria felé véve az irányt. Ausztriában úgy döntöttünk, hogy haladósabbra fogjuk a dolgot, és ezért egy 10 napos; magyar árúval kvázi azonos pályamatricát vettünk a motorra, és csapattunk dél felé. Nem vagyok egy motorral pályázós; ha lehet mindig kerülöm, de ez az osztrák autópálya nem is rossz! Kanyarok, alagutak és viaduktok váltották egymást, gyönyörű tájakon haladva, majd sajnos az esőfelhők is, egy-egy alagút végén rajtaütésszerűen megjelentek. Innentől esőbe be, esőből ki; ugyanígy az esőruhával is, egy extrém esetben az autópálya leállósávjában index mellett öltözködve a szakadó esőben. Nem volt annyira jó buli, de a felszerelésünk ismét jól vizsgázott, a látvány pedig kárpótolt.

A pályáról Völkermarkt után, Klagenfurt előtt tértünk le, és innentől a navin is kikapcsoltuk a fizetős utakat: Szlovénia következett, kellemes, tempós döntögetéssel kárpótolva az autópálya unalmát. Bledet már jól ismertük, és ezúttal a tóhoz egy közelebbi szállást néztünk ki, a kényelmes sétákhoz. Este fél 8-ra érkeztünk meg, kissé fáradtan és elcsigázva; a szállás elfoglalása után mégis elindultunk sétálni üres gyomorral, egy kis kaja reményében.

A tóparton hosszan sétálva sikerült végül több kerülővel, kopogó szemekkel egy gyrosost találni, ahol már esti fényekben végre jól laktunk. Az ez után következő kajakóma ellenére viszont még kb 1 órás séta várt ránk vissza a szállásig, ez már még annyira sem esett jól mint odafelé, de legalább szép és különleges volt: a belvárosban zajló zenei fesztiválon időztünk is egy kicsit.

Másnap szigorúan pihenés, és 11-kor kelés. A reggelit már fürdőruhába öltözve vadásztuk a sarki Merkatorban (helyi CBA), és dobozos jegeskávé valamint jóféle radlerek társaságában, direkt strandolás célra hozott strandplédünkön dögölve töltöttük a komplett napot.
Amikor ezek sem voltak elég a hűtéshez, akkor csobbantunk egyet a kristálytiszta vizű tóban, amit ugyan hegyek vesznek körbe, vize mégis kellemes hőmérsékletű. (Kvázi a Balatonnal azonos)

Túránkon egy kölcsönbe kapott, GoPro utánzatú akciókamera is volt velünk, ami az út javarészén sisakomon, itt pedig a vízben, kezemre kötve volt velem. Egyszer, ha érkezek, a 9 nap alatt felvett kb. 42 gigányi anyagot jól megvágom egy 5 perces kis részletbe. (A kölcsönért külön köszönet Rácz Árpádnak! 🙂 )
Este még egyet sétáltunk a városban, sütizés és útravaló beszerzés célzattal, ezúttal a veszedelmes, “lábtartó törő” Merkatort célba véve.

Másnapra a teljes túra egyik leghosszabb és legizgalmasabb napja várt ránk: Szlovéniából átmotorozás Olaszországba, hágókon átszelve a Dolomitok keleti hegyláncait. Minderről viszont már csak a követező bejegyzésben. (Kövess Facebookon, hogy ne maradj le!)

Napi táv: 460 km
Teljes eddigi táv: 460 km