Nos, hosszú idő után újra bicikliztem, méghozzá Budapest belvárosában, ugyanis végre biciklivel jöttem az Egyetemre. Régi vágyam volt már, de eddig nem mertem. Féltem ettől az első alkalomtól, ahogy az első alkalmaktól félni szokás, vagy kicsit jobban.

Most viszont végre elsétáltam a motor mellett, elővettem a bicajt és azzal jöttem… Így most FÜLIG ÉR A SZÁM! 🙂
De tényleg tökjó, ugyanis a helyváltozásra szánt teljes idő, csupán 3 perccel volt több, mint motorral, pedig a körúton végig járdán mentem, lassan, kényelmesen, olykor a gyalogosok miatt teljesen lefékezve.

Nem izzadtam le, tökjó volt tekerni, élvezetes volt a közlekedés, és 0, azaz nulla literes benzinfogyasztással mindezt!!
A dologban pláne jó, hogy a mai nap ritka kevés kávét pusztítottam (folyadékot annál többet!),ma nem igényeltem a koffeint. Igaz, most egy egész kicsit többet is pihentem a szokásosnál, de általában ennyi alvással nem vagyok ennyire éber. Igaz, ma nem is figyeltem annyira nagyon előadásokon (ilyen többet nem lesz, srácok! 🙂 ), lehet ezért is a kicsit fokozottabb éberség, de a frissesség érzés egész nap megvolt, pedig ilyet szinte soha sem érzek.

Egyik épületből a másikba is pikk-pakk átértem, közben újra meg újra felfrissülve! 

Hazafelé gyorsabb voltam bármelyik dugóban álló autónál, sőt egy batárnagy csopperesnél is, aki nem fért el az autók között. Haza egy kicsit több idő volt, mint oda (18 perc helyett 30), de volt benne egy 10 perces beszélgetés is, meg egy fölösleges elkanyarodás a Rákóczi térnél. Gondoltam arra gyorsabb lesz, mint a gyalogok kerülgetése a járdán, de tévedtem, legközelebb maradok inkább a körúton és a járdán…

Biztonság érzettel sem volt gond, nem féltem sem az autók között, sem a nyóckerben, ez azért pozitív. Így nagyon kellemes és élvezetes volt az egész, sokkal jobban élveztem, mint BKV-val, bár a motorozás feelingjével azért nem ér fel… Holnap reggel 8-ra megyek órára, meglátjuk, hogy megmarad-e ez a happines, megmarad-e a pozitív benyomás, vagy pedig mint minden csoda, 3 nap alatt véget ér…