Az előző olcsó és megbízhatatlan tintasugaras (HP D1360) nyomtató
után most egy olcsó lézernyomtatóval kísérleteztem. Még tavaly vettük,
röpke 12 ezer forintért a METROban, újonnan, természetesen. Gyárilag a
toner csak félig volt töltve, így előre féltem, mi lesz, ha lepereg az
az 1500 oldal, és kifogy a toner?!
Nem vacakoltak a mérnökök, ugyanis gazdaságos üzemmódra állítva is,
pontosan 1570 oldal után fogyott el a festék. Igaz, ilyenkor még mindig
lehetett kicsit rázogatva rávenni egy teljes oldal kinyomtatására, de
már nem küzdöttem vele.
Neten megnézve egy új gyári toner 15-20 ezer forint a mai válságos
árakon (egyébként 13 ezer volt), egy festékutántöltőnél utánaérdeklődve
ő megoldotta volna nekem 8-9000 Ft-ért az utántöltést. Sokat
morfondíroztam rajta, míg vaterán nem találtam egy olyat, hogy “toner por”…
Megkérdeztem az eladót, hogy mennyire egyszerű ezzel utántölteni a
tonert, mire csak olyan rövid válasok jöttek, mint “nagyon!”.
Kérdeztem, hogy van-e hozzá valami leírás, írták, hogy nincs.
Ezért aztán sokáig vaciláltam mi legyen, be merjem-e vállalni..
neten rákeresve alig találtam toner utántölrésről szóló leírásokat /
instrukciókat, amit találtam, az mind úgy kezdődött, hogy “akkor fúrjuk ki a tonert!” – na, ezt azért mégse… Voltegy weblap azonban, ahol meg volt említve egy egyszerű, “csak kicsavarod, lepattintod, betöltöd” technika is.
Hát jó, gondoltam.. A toner por 1250 Ft, amire jön még egy 400 Ft-nyi
postaköltség, tehát ha bukunk a dologgal, akkoris 1650 Ft-nál nem
többet. Kockázat nélkül meg ugye nincs győzelem, ezért leütöttem. Amint
megkaptam a számlaszámot, ment a pénz, és másnap már postára is adta az
eladó a port.
FOLYTATÁS:
Így érkezett meg ma reggel 10 órakkor a tonerpor. Egyszerű kis hengeres
flakon, tetejét lecsavarva benne a tökéletes feketeség, a por. Nem is
kevés. 90 g porra azt hittem kisebb térfogatú lesz.
Rögtön neki is estem a tonernek….
Toner ki, földre egy nagy karton lap lerak, és arra tettem az egszet, biztos, ami biztos. Pár percnyi forgatás és nézegetés után összesen 6 csavart találtam rajta. Kettő jobb oldalt, kettő baloldalt, és kettő a tetején. Egy kis nézegetés után adta magát, hogy a jobboldal levételéhez először a felső részt kell leszedni, így kicsvartam a felső két csavart.
Ez után le kellett venni azt a felső részt, amiről később rájöttem, hogy az lesz a “waste hopper”, azaz a kosz szedő, a kuka.. Óvatosan kell levenni, mert ebben jó sok nem használt, rossz por van, ami a nyílásán keresztül ha akar, kijön. Bár ez a kis por amúgy nem árt semminek… Vízzeel könnyel lejön, és egy papírtörlővel is könnyen feltörölhető bárhonnan. Porszívózni szerintem nem ajánlott, mert ez annyira apró szemű por, hogy szerintem a porszívó porzsákján átmegy.. bár ezt nem tudom biztosan.
A felsőrész eltávolítása után élére állítottam a tonert, és a jobboldali két csavarnak estem neki. Kicsavarásuk után még egy pici kis patent félét kell benyomni oldalt, és így lejön a jobboldali fedél.
Levételekor figyelni kell egy kis tengelycsonkra, ami ebből áll ki, és a zöld színű “opc” hengert rögzíti. Az eladó egy soros instrukciójában azt írta, hogy erre nagyon vigyázni kell, hogy ne sérüljön. Értsd: Ne állítsd bele a csavarhúzót! … Másképp nem nagyon tudja megsérteni az ember, mivel a környékén sem kell dolgozni. 🙂
Amint eltávolítottuk ezt az oldalsó fedelet, a dolog adja magát! (bár eddig is.. 🙂 ). Ott lesz egy kerek alakú kis gumi dugó, ami zárja a por tartót. Gumi dugó leszedése után egy nagy fekete üresség látszódik csupán.
Na, hát ide kell betölteni a porunkat! A művelet első ijedtségre nem egyszerű, mert a lyuk kicsi, de legalábbis jóval kisebb, mint a port tároló flakonunk szája. Így rögtönözni kellett egy tölcsért. Motorolaj utántöltős tapasztalatok alapján fogtam egy jó, sima és vastagabb papírú prospektust (elég lemenni érte a Blahára, ha nincs kéznél), feltekertem kicsit ferdén, és kész is a tölcsér! Érdemes akkorát hajtogatni, ami csak kicsivel kisebb a toner nyílásánál, így gyorsan bele lehet önteni a fekete port.
Betöltés közben, ha megy egy kicsi mellé is, oda se neki! Könnyen fel lehet takarítani! Ha beleráztuk a flakonban lévő utolsó szem port is, akkor a toner szépen színig lesz, jól ki van számolva a mennyiség!
Ez után már csak vissza kell tenni a kupakot, egy papírtörlővel letörölgetni a fölösleges festéket (meg esetleg a papírtörlőt odafogva megfordítani, és megrázni a tonert). Én még bónuszként szétszedtem a “waste hoppert”, azaz a fedélben lévő kukát, hogy kiűrítsem. Volt benne bőven rossz festékpor, szöszök, hajszálak, kosz, minde. Mielőtt megtelne inkább kiűrítettem, ehhez a takaró fém lemez két csavarját kellett kicsavarni a belső oldalon. A kiűrített tonerpor dobozba belesöpörtem a sok szemetet, majd letisztogattam a fedelet a mellé ment festéktől.
Ez után már csak összeszerelés (jobboldali takaró lap, patent , két csavar, majd a fedél visszakarása, két csavar be), és már mehet is a nyomtatóba, majd örömködés, a gyönyörűen kinyomtatott, tökéletes minőségű lapokért!
Az első 1-2 lapon még volt egy kis kosz felül, ami valószínűleg annak volt köszönhető, hogy nem tisztogattam meg a tonert eléggé a művelet után. meg kel óvatosan, egy papírtölővel minden részét tisztogatni, és ha maradt egy kis festék a zöld hengeren, akkor azt is szépen leporolni! Így még az első oldalak is makulátlanok lehetnek! 🙂
Na, hát ezek után bátran ajánlom mindenkinek ezt az occsó és jó nyomtatót (Xerox Phaser 3117), valamint a vaterán a szekszárdi illető termékeit, akitől a tonerport vettem:
http://www.vatera.hu/listings/index.php?us=kissfe03
Nem tudom, hogy más nyomtatóknál ez a művelet mennyivel bonyolultabb, de az biztos, hogy ezt gyerekjáték volt megcsinálni, és csupán egy csavarhúzó, némi logika és 20 perc szabadidő kellett hozzá, nameg az 1600 Ft-os (postaköltséggel) por… Így tudok majd (reményeim szerint) 3000 oldalt nyomtatni 1600 Ft-os festék áron. Hát van ennél jobb?!?! 🙂