A pénteki nap délelőttjén, miután alaposan elcsesztem az előző bejegyzés utáni napokat, épp egy újat írtam az egyik gyakorlat utáni szünetben. Munkacímnek írásközben azt adtam, hogy "egy rakás szerencsétlen", amit később "egy rakás szerencsétlenség"-re terveztem átkeresztelni, ugyanis az elszúrt csütörtökömről és a nem különb péntekemről szólt. No, hát az a helyzet, hogy a PDA-ról valamilyen rejtélyes okokból az a doc fájl elveszett.

Volt benne némi kreativitás, ezért persze sajnálom, hogy elszállt az addigi írásom, de mintha nem a véletlen műve lett volna... Összefoglalólag azért annyit csak leírok, hogy az előző poszt után nem sokkal kidőltem (tanulás helyett), azzal a tervvel, hogy majd felkelek 6-kor, tanulok 1 órányi hőtant, majd az egyetemen Attilával közösen folytatjuk a készülést a másik ZH-nkra.
Miután 3-kor kidőltem, fél 7-kor sikerült is felkelni, így már csak pánikszerű hőtan tanulásra volt idő. A gond viszont az volt, hogy hiába a koffein bevitel és a hidegvízes arcmosás, sikerült elaludni "emlékeztető" írás közben. Ilyen se volt még... Ezek után jobbnak láttam kicsit visszafeküdni kedvesem mellé, gondolván, hogy majd 1 órát elcsípek az Attilával közös tanulásból.

Na, ennek az lett a vége, hogy 9-kor ébredtem, amikor már se hőtan, se járműgyártás tanulásra nem maradt idő. Így ültem be először a járműgyártás ZH-ra, aminek feladatsora sokban hasonlított az egy évvel ezelőttiek által ránkhagyott feladatsorra. Természetesen annak kérdéseire a válaszokat alaposan átnéztem a megelőző napokban, de csak itt, a ZH-n jöttem rá, hogy nem volt elég csupán átnézni, alaposan meg is kellett volna tanulni... Nagy tanulság!
Így volt ez a hőtannal is: sok ismerős dolog volt a ZH-ban, amiket ha még alaposabban tanultam volna, akkor talán lett volna lehetőségem átmenni rajta.

A csütörtököt házi készítéssel zártuk, Takival egészen éjfélig csináltuk a vázszerkezetek házit (erről külön majd egy posztban). Péntek délben kellett leadni őket, de a reggel igen nehezen indult. Egyrészt alig bírtam felkelni, miután nagy rohanás, és tekerés lett a vége. Így történetesen éppen a házimat sikerült itthon hagyni, és ráadásul még rossz gyakorlatra is ültem be, késve. Na, ekkor fogtam bele a fent már emlegetett című post megírásába.

Szerencsére a történet itt vett egy kis fordulatot. Tavaszi idő egy péntek délutánon elegendő érv volt, hogy egy kicsit a sarokba dobjam a gondokat, így aztán megfogtam kedvesem kezét, és elindultunk kirándulni. Régi terv volt már, hogy kiránduljunk egyet a Budai hegyek irányába, és végre volt alkalmunk eljutni most fogaskerekűzni egyet!

Moszkvatér -> 59-es villamos -> 60-as fogaskerekű. Óriási élmény ez a kis gyöngyszem Budapest közlekedésében!
Különleges élmény, ahogy a meredek hegyoldalon kapaszkodik fel a kicsit rázó, és furcsán mozgó szerkezet, aminek iszonyatosan hangulatos a beltere. Felmentünk a Széchenyi hegyre, megnéztük a gyermekvasutat (borsos -700 Ft-os - ára miatt egyelőre nem próbáltuk ki), kilátóztunk egyet, majd visszafelé mintha repülővel ereszkedtünk volna a városba, olyan volt lefele fogaskerekűzni. Nagyon tetszett, és csak ajánlani tudom mindenkinek!

Beltér Fogasléc
Kopás

A fenti végállomástól, és a környéktől igazság szerint egy kicsit többet vártam. Azt hittem, hogy kevésbé lakott környékre érünk, és reméltem, hogy több természet lesz körülöttünk. Cserébe voltak villák, még nagyobb villák, és paloták, néhol előttük batár nagy kerekes hajókkal (ők talán autónak hívják). A Széchenyi kilátótól is egy kicsit többet vártunk, ugyanis a kilátás minden bizonnyal gyönyörű, az örökzöld fák lombjától viszont nem látni szinte semmit. Nagy nehezen azért csak sikerült kikukucskálni Bruti optikájával a réseken, és készíteni pár fotót az addigra borongóssá vált időben.

A fenti részen egymást érik a játszóterek, rengeteg van! Kilátás (polárszűrő hiába, csak nem lett tisztább a kép) Apró házikó

Jól esett egy kicsit újra fényképezni, mert ha valaki követi a fotóblogomat, ott láthatja, hogy bizony jóideje nincs frissítés. Nem véletlenül: Január közepe óta nem tudtam fotózgatni, elő sem volt véve Bruti.

Legközelebb biztosan kipróbáljuk a gyermekvasutat is, ahogy tervben van még egy Libegőzés is, de az is biztos, hogy jövünk még fogaskerekűzni! BKV bérlettel használható (elvégre villamos viszonylatnak számít), lehet rajta biciklit szállítani, úgyhogy minden kicsit is közlekes lelkületű embernek csak ajánlani tudom! :)

freeblog.hu főoldalra ajánlom megosztom twitter-en megosztom iwiw-en megosztom facebook-on
GrafUr Na, most ehhez szólj hozzá!

Kategóriák

..másod sorban pedig minden más , NagyonFotós

Címkék

bruti , budapest , cogwheel , eos300d , fogaskerekű , fotózás , kirándulás , ZHk


Komment

Még nincsenek kommentek.

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.