Kimerítő séta, fagyi, tenger, sör a 8. (pihenő)napon
Reggel hosszas kínlódás (inkább alvás) után sikerült rávennem magam, hogy elmenjek a közeli boltba kenyérért a reggelihez. Szépen kimentem a kempingből, és a tegnap felfedezett boltban be is vásároltam, igaz most egy kicsit nehéz volt rávenni a kenyérpultos hölgyet, h szeletelje fel nekem, mivel nem tudott angolul… Aztán fizetés után vettem észre, hogy a boltnak van egy bejárata a kemping felől is, sőt, az igazi bejárat ott van, nem is messze a sátramtól.. 🙂
Hosszas reggelizés, szomszéd hollandokkal beszélgetés után, PDAval a kézben, elindultam a belváros felé. Megnéztem előtte, hogy kb 40 perces séta… Nos, ha a wifiszerzéssel töltött időt nem számítjuk, akkor is jóval több volt, mint egy óra, és akkor ez még a rövidebbik volt.. Fene se érti, hogy a recepciós hogy jut be "kb fél óra" alatt, a hosszabbik úton. De amikor ezen gondolkodtam, már bent voltam, méghozzá 1 óra tájt, hőségben.
A belvárost magas, nagyon vastag (tetején 2 sávos autóút) falak veszik körbe, nagy kapukkal. Én a belvárost az öböl túlpartjával összekötő híd felől támadtam, így szépen sorba tudtam mindent venni. Az első utazási irodában szereztem várostérképet, így már kb céltudatosan mehettem a templomokkal rogyásig pakolt városkában. De tényleg, szinte már túl sok a templom! 🙂 Mindegyik (első sorban kívülről) alaposan megnézése volt vagy másfél óra, ami után az Sv. Stosija templomban hűsöltem egy kicsit, megnézve az altemplommal együtt a belsejét.
Sok-sok fotó elkészítése után aztán visszafelé vettem az utat, egy isteni és hatalmas fagyi társaságában. Úgy terveztem, hogy visszafelé majd inkább a turista-szállító kisvonattal jövök, de persze éppen akkor nem közlekedett… Így aztán visszafelé is gyalog, miaz nekem.
Egy kis konzev ebéd után egy hatalmas fürdés következett, beúsztam az egész környéket. Meg kell hagyni, igazuk volt a hollandoknak: itt tényleg ritka sok hal van. Igaz, az olykor homokos-lagúnás part miatt egy kicsit zavaros a víz, de a halak éppen ezt szeretik, rengetegen vannak. Nagy rajokban úsznak egészen az alig 1 centis mérettől, a kb 30 centis méretig. Ha egy kicsit több hal lenne, akkor nem férnének el az emberek a vízben… 😉
Lubickolás után ismét olvasással,és a másnapi tervekkel töltöttem az időt, majd elindultam egy kis sétára, naplementét fotózni.
Ismét gyönyörű és giccses volt, fényképeztem is rengeteget, elsősorban naplementét néző embereket és párokat.
Naplemente után, épp csak leültem egy kicsit blogot írni, amikor megérkeztek a holland szomszédék. Egyből invitáltak egy sörre, aztán sört sör követett, és máris fantasztikusan elbeszélgettünk mindenről. Tanítottak hollandul, én őket magyarul, kielemeztük a különbségeket, azt, hogy ott a fizetések kb 3-4x többek, az árak általában kétszer, az egyetem és az orvosi ellátás fizetős, nameg kibeszéltük a horvátokat és a nyelvüket, és még kitudja mimindent egészen fél2-ig.
Jó kis nap volt, holnap megint nehéz lesz az indulás….. Viszont ha nem haragszotok, most nem méretezek fotókat, de ígérem, hamarosan beszúrkálom a képeket ebbe a blogpostba!
Grafur – 2007.08.15. – 1:55
Képfrissítés megtörtént: 2007.08.17. 14:30